Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber

Napi piaci elemzés


ChinaCham Hungary

A VOSZ Alapszabálya - 2015-11-12
Tagság - 2009-08-13
Rendes tag (továbbiakban: tag) A Szövetségnek - az önkéntesség elve alapján - rendes tagja lehet minden Magyarországon nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó, illetve bármely jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet, aki, illetve amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja és a részére megállapított tagdíj megfizetését vállalja. A Szövetség tagja lehet továbbá minden társadalmi szervezet, melyet az előzőekben meghatározott jogi és természetes személyek hoztak létre, ...
VOSZ történet - 2003-11-13
    Általános jellemző A VOSZ - Vállalkozók Országos Szövetsége néven - 1988.február 2o-án alakult meg, mint Magyarországon az első és a politikai rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, kormánytól független, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások (gyáriparosok, vállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok, közkereseti társaságok, stb.) országos gazdasági munkaadói érdekképviselete.A VOSZ létrehozását ...
                                                             A VOSZ szervezeti felépítése                        Elnökség Demján Sándor ...
VOSZ tagdíj - 2003-11-13
A Szövetség kiadásainak fedezésére elsődlegesen a tagdíjbevételek szolgálnak. A tagdíj mértéke: A Szövetségben megállapodásos tagdíjat kell fizetni; a megállapodás eljárási szabályait az Ügyvezető Elnökség állapítja meg, A belépés vagy megszűnés időpontjára tekintet nélkül a tagdíj mértéke a tárgyévben nem lehet kevesebb; 10 millió forint számviteli nettó árbevételig 18 ezer forintnál; 10 millió forintot meghaladó számviteli nettó árbevételtől 30 millió ...

Programunk

 • Napjaink - a 2008-ban kezdődött világgazdasági válság utáni időszak - gazdaságpolitikájára Magyarországon és az EU nagyobb részén is az állami szerepvállalás, irányítás és piacbefolyásolás megerősödése jellemző, amellyel a deklarált cél az ország sérülékenységének csökkentése, reakció- és védekezőképességének fokozása. A versenyképesség növeléséhez azonban egyaránt fontos a hatékony állam és a jól működő, versenyző piac. Elengedhetetlen feltétel, hogy az állam úgy szabályozza és ...
• A VOSZ állásfoglalása szerint a vállalkozások és az ország gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb tényező a kiszámítható gazdaságpolitika. Ez növelheti a gazdasági környezet stabilitását, segítve ezzel a vállalkozások hosszabb távú stratégiai döntéseinek meghozatalát. A versenyképesség növeléséhez egyaránt fontos a hatékony állam és a jól működő, versenyző piac. Emiatt elengedhetetlen feltétel, hogy az állam úgy szabályozza és támogassa a gazdaság ...
A VOSZ célkitűzései és javaslatai Magyarország gazdasági és társadalmi felemelkedéséért     1. Gazdaságpolitikai javaslatok:   A VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága (a Chikán professzor által vezetett grémium tagjait ld.: I. fejezet 14. pont!) összefoglalta a 2010-2014 közötti gazdaságpolitika értékelését – közte a „VOSZ 6 pontja” teljesülését - és a következő időszakra vonatkozóan fejlesztési javaslatokat fogalmazott meg a gazdasági kormányzat ...
 
A VOSZ továbbra is kiáll a 2010. év tavaszán elfogadott gazdaságpolitikai irányokhoz, amely mentén a beszámolási időszakban többször kifejtettük álláspontunkat a kormányzati képviselőkkel, államigazgatási szakértőkkel folytatott tárgyalásainkon, szakmai anyagainkban, illetve a médiában.  Ennek megfelelően az alábbi programot fogalmazzuk meg:
• Az előttünk álló időszak alapvető feladata a növekedés beindítása Ennek peremfeltétele a gazdasági stabilitás fenntartása, illetve annak elkerülése, hogy egyes makrogazdasági mutatók (így az adósságcsökkentés, vagy az infláció) egyoldalú előtérbe helyezésével torzítsuk a gazdaság működését. A növekedési stratégia középpontjába a beruházások és a foglalkoztatás növelését kell állítani. A társadalom foglalkoztatás-szerkezetének átalakítása folyamatosan valósuljon meg az évtized végéig. Legalább 1 millió munkahely létesítésére van szükség, döntő mértékben a termelő szférában. Ennek eléréséhez évente 125 ezer emberrel többen kell, hogy dolgozzanak, döntően a versenyszférában és azon belül többségében a termelésben.
• A kormányzati gazdaságpolitikában hangsúlyt kell helyezni a vállalkozói szféra és a külföld bizalmának megerősítésére. Ennek eszközeként fogjuk fel a gazdaságbarát politikai környezet kialakítását, a kiszámíthatóság és megbízhatóság elvére való támaszkodást, az átláthatóságot, a megfelelő együttműködési és ellenőrzési rendszerek alkalmazását. A vállalkozások adminisztrációs terheit az EU-ban jellemző szintre (kb. a jelenlegi költségek felére) kell mérsékelni úgy, hogy évente legalább ¼-ével csökkenjenek ezek a terhek. A mérséklés érinti a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok, adatközlési kötelezettségek és hatósági ellenőrzések számát is. Az év közbeni adó- és járulékrendszert érintő változásokat meg kell szüntetni, illetve el kell érni, hogy ezek a közteherviselési rendszerek több évre változatlanok maradjanak.
• A növekedés nem valósítható meg megfelelő finanszírozási feltételek hiányában. A feltételek javításához szükséges az ország tőkevonzó képességének javítása, a bankrendszer számára vonzó, finanszírozásra inspiráló környezet kialakítása, a különadók mielőbbi kivezetése. Szakmai és regionális tőketársaságok létrehozása folyamatosan, tőke- és kamattámogatással. Lehetőséget kell teremteni a bankok (külön-)adójának csökkentésére a mikro-, kis- és középvállalkozói finanszírozásban való szerepvállalásuk növekedésének mértékében.
• Az eddigieknél erőteljesebben kell a növekedés szolgálatába állítani az Európai Uniótól kapható támogatásokat. Ehhez alapvetően szükséges a közvetlenül gazdaságfejlesztő támogatások részarányának erőteljes növelése, az odaítélés és felhasználás hatékonyabb rendszerének kialakítása, a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése. A gazdasági fejlesztésre fordítandó EU-forrásokat a jelenlegihez képest háromszorosára kell emelni úgy, hogy ebből a hazai termelő kis- és középvállalkozások legalább 50%-ban részesedjenek.
• A növekedésnek alapvetően exportorientáltnak kell lennie. A sikeres export tevékenységhez elengedhetetlen a gazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása. Ehhez lényegesen kiterjesztett és hatékonyabb innovációs tevékenységre, az exportálás intézményi (szervezeti és információs) támogatására van szükség. Ameddig a magyar gazdaság teljesítménye nem éri el az Európai Unió átlagának 80 %-át, addig nem kell lemondani az önálló árfolyam- és kamatpolitika előnyeiről az exportorientált gazdaságfejlődés érdekében. Szelektív iparpolitika alkalmazásával az exportra termelő vállalatok kapjanak beruházási, munkahelyteremtési és –megőrzési, adó- és járulékkedvezményt.
• A versenyképesség fokozásához növelni kell a gazdaság értékteremtő erejét, a javak és szolgáltatások termelésének hatékonyságát, a munka és a teljes ráfordítások termelékenységét. Ez megköveteli a folyamatos innovációt, amelyhez a szellemi potenciál fokozására, az egyes oktatási-képzési szintek ésszerű fejlesztésére van szükség. A vállalkozások adóterhelését 1 év alatt, a lakosságét 2 év alatt régiós versenytársaink átlaga alá kell csökkenteni. A termelő beruházások kapjanak adókedvezményt, a termelőszférában történő munkahelyteremtés pedig adó- és járulékkedvezményt.
• A gazdaság fejlesztésében kiemelt szerepet kell kapniuk a hazai kis-és középvállalatoknak. Ezt a feladatot nem a nagyvállalati szféra ellenében, hanem épp ellenkezőleg, azzal szoros összefüggésben fogalmazzuk meg. A feladat kettős: egyrészt biztosítani kell az egyes vállalkozások számára saját fejlődésük feltételeit, másrészt markánsan törekedni kell a vállalatok közötti kapcsolatok, hálózatok fejlesztésére. Az első feladatkörbe tartozik az adó- és járulékterhek csökkentése, a foglakoztatás feltételeinek, a pályázati támogatásokhoz való hozzáférésnek a javítása, a piacra lépés segítése, a másodikhoz a beszállítói hálózatok erősítése (úgy is, mint a közvetett export elősegítése) és a kkv-kre épülő klaszterek létrehozása, számukra kedvező működési feltételek kialakítása. Azonnali intézkedésekkel, a törvényi és jogalkalmazási gyakorlat módosításával, a hazai közbeszerzésekben a többségi magyar tulajdonban lévő vállalkozások ugyanolyan arányban legyenek nyertesek, mint a német- és francia többségi tulajdonban lévő cégek saját hazájukban. Ehhez a közbeszerzési törvény módosítása szükséges, melynek következtében a kkv szektor is eséllyel indulhat közbeszerzési pályázatokon.
• A rendkívül tőkeszegény vállalkozások feltőkésítése elkerülhetetlen. Induljon 1 év alatt legalább 500 milliárd forint összértékben állami tőkeprogram, amely az értéktöbbletet adó tevékenységekben, beszállítói programokban, exportban érdekelt, termelésben működő mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatja. A kamarák és szakmai szervezetek bevonásával történjék meg az elmúlt évtizedekben kialakult és mára elviselhetetlenné vált körbe- és lánctartozások felszámolása. Továbbá valósuljon meg a körbe- és lánctartozások további kialakulását gátló, a probléma valós és hathatós megoldását jelentő, a (nem lejárt) vállalkozói követeléseket kezelő (faktoring) rendszer, amely a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódva megakadályozza a vállalkozói szektor további romlását és hozzájárul annak tartós fellendítéséhez.
• A hitelintézeti háttér fejlesztése (a takarékszövetkezetek fejlesztése) továbbra is kulcsfontosságú a KKV szektor támogatásában. A Széchenyi Kártya Program finanszírozási rendszerét a KKV szektor finanszírozásának meghatározó eszközének tartjuk jövőben is, a program fejlesztése, megvalósítása – kiegészülve más finanszírozási szolgáltatásokkal - a KAVOSZ feladata.
• Az MKIK-val szövetségben továbbra is aktívan kell fellépnünk a kereslet-vezérelt szakképzés térnyerése érdekében.
• Az előző évek gyakorlatával egyezően a 2013. évben is körültekintő és racionális költségvetési politikát kell folytatnunk. A küldöttgyűlés által elfogadott éves költségvetési előirányzat betartása mellett arra is törekszünk, hogy az Országos Szövetség kiegyensúlyozott működését perspektivikusan is garantáló tartalékképzés biztosított legyen.
• Tovább kell dolgoznunk azért, hogy szövetségünk szolgáltatási köre bővüljön, amelyben egyre jobban támaszkodnunk kell a VOSZ-BESZ Zrt. tevékenységére.
• A VOSZ - egyetértve azzal, hogy a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseletei meghatározó szereplői a munka világának, akik az egymással és a szakpolitikák irányítóival folytatott párbeszéd révén képesek hozzájárulni a versenyképesség javulásához, a gazdasági változásokhoz való adaptációhoz – az eddigieknél intenzívebben és koncentráltabban kíván együttműködni a meghatározó érdekképviseletekkel, a közös célok elérésében.
• Folytatjuk a megyei/regionális és országos Év Vállalkozója kitüntető cím adományozásának ösztönzését, hogy a területi szervezetek még jobban kiemelhessék és elismerhessék a megyében, régióban kiváló, ország-világra szóló vállalkozói teljesítmények, hivatásban elért sikerek elismerését és például állítását.
• A területi, Megyei/ Regionális Prima és az országos szintű Prima Primissima díjátadó, valamint a Junior Prima ünnepségek magas színvonalú megrendezésének segítése továbbra is kiemelt fontosságú szövetségi feladat.
 
Budapest, 2013. május 16.
 
 A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, mint munkáltatói érdekképviselet, továbbra is a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások versenyképességének, gazdálkodási környezetének javítását tartja legfőbb céljának. A szövetség őszinte (és természetesen kritikus) partnere a Kormánynak abban, hogy mielőbb megvalósulhasson a „VOSZ 6 pontja” ("Versenyképes adókat!", "Társulj és fogj össze magyar!", "A termelés prioritása!", "Piacot a magyarországi vállalkozásoknak!", "Kis ...
    1.     Változatlanul érvényesnek tartjuk a 2010. március 8-án megfogalmazott hat pontunkat ("Versenyképes adókat!", "Társulj és fogj össze magyar!", "A termelés prioritása!", "Piacot a magyarországi vállalkozásoknak!", "Kis -és középvállalkozások fellendítése!", "Euró, nem minden áron!")   2.     Törekedni kell az állami és önkormányzati szektor racionális működtetésére. Tovább kell csökkenteni a közszolgálatban dolgozók létszámát, ...
Magyarország gazdasági és társadalmi felemelkedéséért       I.   Versenyképes adókat! A vállalkozások adóterhelését 4 év alatt, a lakosságét 6 év alatt régiós versenytársaink átlaga alá kell csökkenteni.   Társulj és fogj össze magyar! Szakmai és regionális tőketársaságok létrehozása 2011-ig, tőke- és kamattámogatással.   A termelés prioritása! A társadalom foglalkoztatás-szerkezetének átalakítása 10 év alatt. Legalább 1 millió munkahely ...
A Szövetség 2009. évi célkitűzései   A VOSZ továbbra is határozottan kiáll a gazdaság egyensúlyának helyreállítását elősegítő, a befektetők bizalmát erősítő, ésszerű és a központi adminisztráció, valamint az állami jövedelem-koncentráció csökkentését célzó intézkedések mellett. A VOSZ továbbra is felvállalja kialakult, elismert véleményformáló szerepét és koncentráltan foglalkozik az ország és a vállalkozások versenyképességének helyreállításával. Az állami ...

Közbeszerzés

TÁMOP-2.5.3 C-13/1 - 2014-09-09




A VOSZ hivatalos kézbesítője: