Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2017. 06. 23., péntek
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Üdvözöljük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megújult honlapján! ______ A naprakész adózási információkat keresse a Vállalkozó Információs Portálon! ______
Hírek
2017. június 12.

FOKOZATOSAN JÖHET A FELZÁRKÓZTATÁS

A magyarországi vállalkozásoknak mindössze egy szűk köre maradna talpon, amennyiben a kormány drasztikus minimálbér-emelést hajtana végre annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az egységes európai uniós bérekhez – mondták a Magyar Idők által megkérdezett szakértők. Egy 800-1200 eurós minimálbért abban az esetben is lehetetlen lenne kigazdálkodni, ha az állam nem szedné be a járulékokat.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Magyar Idők kérdésére kiemelte: nagyon szűk az a hazai vállalkozói réteg, amely ki tudna gazdálkodni egy 800-1200 eurós hazai minimálbért. A hazánkban működő multik valószínűleg ki tudnák fizetni a bruttó 300 ezer forint feletti bért is, azonban a kis- és középvállalkozói szektor gyakorlatilag tönkremenne. A főtitkár szerint ha duplájára emelkedne a legkisebb bér, azzal párhuzamosan egyre nagyobb mértékben jelennének meg a foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések, sokan ugyanis feketén dolgoztatnák vagy kevesebb munkaórára jelentenék be alkalmazottjukat. Emellett a járulékrendszert is felborítaná a hirtelen emelés, ráadásul a bérekkel párhuzamosan emelkedő nyugdíjak kifizetése súlyos veszélybe kerülne. A jelenleginél kétszer-háromszor magasabb összeget a cégek többsége akkor sem tudná odaadni, ha az állam az összes, a béreket terhelő járulékról lemondana. Dávid Ferenc ugyanakkor hozzátette: minden, a bérek felzárkóztatását segítő törekvés pozitív, a kereseteket emelni kell annak érdekében, hogy ne ürüljön ki az ország, azonban azt csak lépésenként lehet megtenni, mivel sok cégnél már a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos bérminimum-emelés is nehézséget okoz. A hazai cégvilágnak pedig a termelékenység javítására kell összpontosítania, kiemelten a technológiai fejlesztésekkel.

Hazánkban 410 euró (127 ezer forint) lett 2017-től a minimálbér, ez az összeg nagyjából a környező országokéval megegyező. A legmagasabb minimálbérrel Luxemburg büszkélkedhet, ahol megközelíti a 2 ezer eurót. A nyugati országok legkevesebbet kereső munkavállalói 1000-1400 eurót kapnak havonta. Az egységes európai bérek kialakítása gyakorlatilag ma lehetetlen. Amellett, hogy a tagállamok közötti különbség nagy, nem érdekük a nyugat-európai székhelyű, ám keleti országokban is működő cégeknek, hogy magasabb bért adjanak, emellett ha ugyanannyit keresne egy orvos vagy egy szakmunkás itthon, mint Németországban, akkor a kelet-európai munkaerő hiánya miatt a fejlettebb országokban is súlyosbodna a munkaerőhiány. Rá­adásul azért sem beszélhetünk egységes bérekről, mert a fizetések meghatározása tagállami hatáskör, a minimálbérről, valamint az állami dolgozók fizetéséről az adott ország kormánya határoz, a versenyszféra fizetéseit pedig a cégek saját hatáskörben döntik el. Korábban beszámoltunk róla, hogy a Jobbik választási kampányában ígért bérunió ötlete sem közgazdasági, sem jogi értelemben nem valósítható meg. Az előbbi oka többek közt a tagállamok gazdaságainak, cégvilágának, ágazatainak eltérő fejlettsége. Jogilag az unió alapszabályai miatt nem lehet egységesíteni a béreket, mivel súlyosan korlátoznák a szolgáltatások szabad áramlását.

Ha tehát a Jobbik össze is gyűjti az egymillió aláírást az unióból, Brüsszelben várhatóan a kezdeményezés nem jut el a jogalkotási szakaszba.

Vissza a főoldalra