Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2017. 10. 16., hétfő
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Üdvözöljük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megújult honlapján! ______ A naprakész adózási információkat keresse a Vállalkozó Információs Portálon! ______
Hírek
2017. augusztus 01.

Európai norma, magyar jog

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. számú törvény 9/A paragrafusa értelmében nem folytathat napi fogyasztási cikk értékesítésére vonatkozó tevékenységet az a gazdasági társaság, amelynek a) nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, b) bármely két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele külön-külön eléri a 15 milliárd forintot és c) az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. A szabályozás 2015. január 1. napjától hatályos.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége már a törvény tervezetének megismerésekor tiltakozott az elképzelés, majd - a jogi norma parlamenti elfogadása után - a bevezetés ellen, mondván, hogy diszkriminatív jellege miatt piac- és versenyellenes. Véleményünket és érveinket – mint annyi más esetben – most sem vették figyelembe, így a kereskedelmi törvény pillanatnyilag is tartalmazza az inkriminált regulát. Veszteség miatt büntetni nem elegáns és nem is célszerű. Ha elfogadnánk a negatív eredmény szigorú szankcionálására vonatkozó szabálynak a gazdaság egészére történő kiterjesztését, akkor jó néhány „pénztemetőként” működő állami/önkormányzati vállalat, valamint ipari és mezőgazdasági vállalkozások sokasága is azonnal bedobhatná a törölközőt. Kérdezem: miért csak a bolti kiskereskedelmi ágazat egyik szegmentuma a kiszemelt áldozat?

A 2014. év végén elfogadott veszteségszabály abban az időben született, amikor – hamis politikai és gazdasági argumentációra alapozva - a kormány nagy vehemenciával támadta a multinacionális láncokat. Ekkor kezdődött az élelmiszerlánc-felügyeleti díj körüli cirkusz (amelyet azóta minden uniós fórumon csúfosan elbuktunk), és ekkor fogadta el „szakértő” országgyűlésünk az éjszakai és vasárnapi zárva tartásra vonatkozó ostoba törvényt is, amit aztán tizenhárom hónap után fület-farkat behúzva kellett visszavonniuk.

A brüsszeli adminisztráció már korábban jelezte, hogy a veszteségszabályozás nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. Véleményük szerint a tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat, magasabb árakat eredményezhet. A tavaly februárban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás most új szakaszba lépett, mivel 2017. július 13 –án úgy döntött az Európai Bizottság, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyben sürgeti a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozások megszüntetését. Az EB álláspontja szerint ez az intézkedés ellentétes a letelepedés szabadságával és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, valamint a tőke szabad mozgásával, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet. Hazánk ekkor egy újabb kötelességszegési eljárás keretében ismét szégyenpadra kerül, aminek a vége az lehet, hogy az Európai Bíróság kötelezni fogja Magyarországot a fenti jogszabályhely törlésére vagy megváltoztatására.

Az egyik kereskedelmi szakportál tájékozódása szerint – az uniós morgolódáson túl – az is érdekessé teszi a helyzetet, hogy a veszteségszabály ma már nemcsak a megcélzott és mostohagyerekként kezelt multinacionális láncokat érintheti érzékenyen, hanem a jelentősebb, magyar érdekeltségű élelmiszer-napicikk kereskedő vállalkozásokat is veszélyzónába sodorhatja. Gondolok itt elsősorban a COOP rendszerhez tartozó vagy a CBA-hoz kötődő és viszonylag nagy (15 milliárd feletti) árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi társaságokra. A növekedő minimális bér (idén 15 százalék, jövőre 8 százalék) és a drasztikusan emelkedő garantált bérminimum (idén 25 százalék, jövőre 12 százalék) a hazai tulajdonban lévő boltcsoportokat viseli meg jobban, ennek következtében könnyebben válhatnak veszteségessé, mint a multinacionális óriások. A történet íve a vasárnapi zárva tartási kísérlet eredményére emlékeztet: azzal is a multinacionális cégeket akarták keményen megleckéztetni, de végül szinte kizárólag a hazai mikro- és kisvállalkozások lettek a boltzárlat áldozatai. A veszteségszabályozásnak is hasonló lehet a következménye: a tőkeerős külföldiek (növekvő forgalom mellett) pozitív eredményt realizálnak, míg a magyar kereskedők könnyen beleszaladhatnak a negatív tartományba, aminek következtében esetleg fel kell függeszteniük értékesítési tevékenységüket.

„Nem kell megrémülni egy kötelezettségszegési eljárástól” - emelte ki a kormányszóvivő az M1 csatorna július 13-i esti műsorában. Igaza van, 1 kötelezettségi eljárástól valóban nem kell félni. De az Európai Bizottság friss (júliusi) adatközlése szerint 2016. december 31. napjáig bezárólag 57 jogsértési eljárás volt folyamatban hazánkkal szemben, amelyből 45-öt tavaly indítottak el. Lehet, hogy ez sem rémisztő, viszont rendkívül lehangoló.

Dávid Ferenc főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos szövetsége

Vissza a főoldalra