Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2017. 12. 14., csütörtök
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Üdvözöljük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megújult honlapján! ______ A naprakész adózási információkat keresse a Vállalkozó Információs Portálon! ______
Hírek
2017. szeptember 14.

Bérre menő küzdelem

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) már az idén is nehezen gazdálkodták ki a kötelező béremeléseket.

Jövőre 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és 12 százalékkal a garantált bérminimum. Idén ez 15, illetve 25 százalék volt. A hazai kkv-k egy jelentős része már az idei költségnövekedést is nehezen tudta kigazdálkodni. Ezek a gondok az újabb kötelező béremelések miatt tovább súlyosbodhatnak 2018-ra.

Figyelmeztető jel, hogy a fogyasztás a bérkiáramlás mértékénél jóval nagyobb mértékben, 4-5 százalékkal bővült. A jelentős különbözet okát az elemzők részben abban látják, hogy a hazai kkv-k egy része trükközésre kényszerült. Például papíron csökkentették a munkaidőt, de zsebbe kifizették a korábbi bérnek megfelelő különbözetet. Vagyis a munkavállaló egy forinttal sem kapott többet, mint tavaly. Máskor pedig a szakképzett munkaerőt visszaminősítették és csak a kötelező minimálbért fizetik ki. A bérminimumok feletti fizetéseket sok vállalkozás nem tudta jelentősen emelni, így e körben se növekedett drámai módon az elkölthető szabad forrás. A magasabb jövedelmek egy részéből hitelt törlesztenek, ami visszafogja a költekezést.

Az erőltetett kötelező béremelések a magasabb járulékbefizetések miatt stabilizálták a költségvetést és természetesen az 1,1-1,2 millió érintett munkavállaló is jól járt. A kkv-k, mikrovállalkozások azonban az idei első 8 hónap tanulságai szerint - főleg a Tiszántúli megyékben, illetve a nagy élőmunkát igénylő ágazatokban - már az idei béremeléseket is csak nehezen tudták kigazdálkodni. E körben nem javult annyira a versenyképesség, ami megteremtené a kötelező béremelések forrásait - jegyezte meg a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakember szerint a nem kellően megalapozott, jelentős béremelések a fekete-, illetve a szürkegazdaság növekedésével járnak, különösen a szolgáltatóiparban. Miközben két év alatt a kötelező emelések majd' 40 százalékkal növelik a minimálbért és a garantált bérminimumot, a fogyasztás ez idő alatt még a 10 százalékos bővülést is alig éri el. Márpedig béremelést csak a bevételek fedezhetik.

Ha nem is kizárólag a kötelező béremelések miatt, de idén is folytatódott a kisboltok fogyatkozása - válaszolt lapunk érdeklődésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A 2018-as újabb kötelező béremelések még nagyobb terhet rónak majd főleg a vidéki kkv-kre. A helyzetüket tovább súlyosbítja az egyre égetőbb szakemberhiány. Jó néhány kisbolt esetében ez a lépés lehet az utolsó csepp a pohárban és le kell húzza a rolót. A kereskedelemben is előfordul, hogy a vállalkozó a bezárást az előírások megszegésével kerüli el, de ez torzítja a versenyt, előnyhöz juttatja a trükközőket. Vámos György hangsúlyozta, a béremelések nagy részét amúgy is a munkaerőhiány kényszerítette ki.

A kormányzat szívesen hivatkozik arra, hogy a kötelező béremelésekkel párhuzamosan csökkentették a járulékfizetési kötelezettséget és évente 2-2,5 százalékkal vágják vissza ezt a közterhet. Ezt a mértéket a megkérdezett szakmai szervezeti vezetők nem tartották elegendőnek: korántsem ellensúlyozza a vállalkozók növekvő járulékterheit. Szerintük rövidebb távon és nagyobb mértékű járulékcsökkentésre lenne szükség, elsősorban a kkv-k és a mikrovállalkozások érdekében.

Ráadásul az úgynevezett adóék, vagyis a béreket terhelő személyi jövedelemadó, a munkavállalói és a munkáltatói járulék aránya Európában a legmagasabbak közé tartozik: az európai 36 százalékos átlaggal szemben nálunk 48,3 százalék. A magas adóterhekre a drága és nem elég hatékony állam fenntartása miatt van szükség.

A vállalakozásoknak - és nem csak a kicsiknek - már idén is gondot jelentett, hogy a bérkiegyenlítődés elkerülése érdekében a kötelező emelések feletti kategóriákban is növelni kellett a dolgozók fizetését és ez jövőre már szélesebb körben okozhat szinte megoldhatatlan gondokat. A szakemberek úgy vélték, a béremelési hullámnak van ugyan visszatartó hatása, de nemigen csábítja haza a külföldön még mindig nagyságrendekkel magasabb fizetésekért dolgozókat.

Minimálbér-kisokos
A minimálbér és a garantált bérminimum a kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabér összege, amit a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára köteles fizetni. Utóbbi a legalább középfokú képzettséghez kötött munkakörre vonatkozik. Ez esetben nem a munkavállaló képzettsége számít, hanem az általa betöltött munkakör képzettségi igénye.

 

forrás: nepszava.hu

Vissza a főoldalra