Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2017. 12. 14., csütörtök
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Üdvözöljük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megújult honlapján! ______ A naprakész adózási információkat keresse a Vállalkozó Információs Portálon! ______
Hírek
2017. szeptember 21.

Mennyit nőhet a nettó fizetés és a nyugdíj 2018-ban? - Ez zajlik a háttérben

Kiszivárogtatott információk szerint a kormány azt tervezi, hogy októbertől újratárgyalja a szociális partnerekkel tavaly megkötött bérmegállapodást, illetve a járulékcsökkentési ütemtervet. A legnagyobb érdekképviseletek azonban eddig semmilyen jelzést nem kaptak a kabinet szándékairól. Ráadásul a szakszervezetek és a munkáltatók egymástól eltérő irányban változtatnának a programon - amennyiben ezt a kormány kezdeményezi - ami pedig mind egyszerre kivitelezhetetlennek tűnik. Idén még a nyugdíjak is szóba kerülnek a VKF ülésein.

A Magyar idők információi szerint a kormány már idén hozzányúlna a tavaly 6 évre előre megkötött, járulékcsökkentéssel egybekötött minimálbér-megállapodáshoz. Ennek alapján szociális hozzájárulási adó (szochó) a korábban meghatározott 2-2,5 százalékpont helyett akár 4 százalékponttal is csökkenhet majd, de munkavállalókat terhelő elvonásokhoz (így az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékhoz) is hozzányúlhatnak.

Mi több, a lap még azt is tudni vélte, hogy a minimálbér, valamint a garantált bérminimum megemelése is magasabb lehet 2018-ban, a tavaly megállapított 8, illetve 12 százalékos szintnél. Bizonytalan azonban, hogy minderre mekkora mozgástér kínálkozhat a költségvetésben.

Nem tudni, mennyit kaszált az állam

Sem hivatalos kormányzati előterjesztés, sem a kormányzati oldaltól informálisan kapott elképzelés nem jutott el hozzánk arról, hogy át kívánják formálni a tavalyi bérmegállapodást - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Egy hatéves megállapodást éven belüli felülvizsgálatához komoly háttérszámításokat kellene letenni az asztalra, illetve meghatározni, hogy konkrétan milyen tételeken akarnak változtatni. Eddig azonban nem tudunk hasonlókról.

A legkisebb bérek további emelését azonban nem támogatjuk, illetve amennyiben ehhez meg akarják szerezni a munkáltatói oldal támogatását, akkor ahhoz nagyon komoly bevételekről kellene lemondania a költségvetésnek - fogalmazott Dávid, konkrét számok említése nélkül.

Emellett hiányolja, hogy a nemzetgazdasági mellett ágazati és regionális szinten is vizsgálják a minimálbér- és bérminimum-emelések hatásait - hisz például míg a nagy telekommunikációs szolgáltatóknál nem volt érdemi hatásuk, addig a kiskereskedelemben óriási problémákat okoztak.

Még arról sincs fogalmunk, hogy mennyi pluszbevétele lehet a büdzsének a minimálbér-emelés következtében, továbbá a többletet mire költik el? Erről világosan kellene beszélni - hívta fel a figyelmet.

A járulékcsökkentési-program felgyorsítását ugyanakkor preferálná a VOSZ: például amennyiben a hátralévő öt évet háromra csökkentenék, ezzel együtt a szochót nagyobb ütemben mérsékelnék. (Az eredeti megállapodás szerint a szociális hozzájárulási adó mértékét az idei 22 százalékról 2022-ig minden évben 2-2 százalékponttal mérsékelnék.)

Felpörgetnék a dolgok menetét

A kormányzati szándékokról nincs előzetes információja a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) sem - tudtuk meg Rolek Ferenc alelnöktől. A szervezet ugyanakkor felveti a járulékcsökkentési program gyorsítását Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) októbertől kezdődő ülésein.

A jelenleg érvényes megállapodás alapján amennyiben 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor kezdeményezni fogják, hogy 2018. január elsejével újabb 0,5 százalékponttal csökkenjen a szochó. (A KSH legfrissebb, január-júliusi adatai szerint a bérkiáramlás mértéke 13 százalékos volt).

Rolek szerint amennyiben mégsem érné el a végül 11 százalékot, a MGYOSZ javasolni fogja, hogy akkor is lépjék meg a csökkentést, sőt azt is, hogy a 2019-re vonatkozó hasonlóan feltételes jellegű tehermérséklési kitételt is lépjék meg - a makroszámokra tekintet nélkül. Az alelnök összességében 4 százalékpont körüli szochó-csökkentést tartana megfelelőnek. Ez a szint a költségvetés egyensúlyát sem veszélyeztetné - amelyet szerinte az idei kötelező béremeléseknek köszönhető bevételnövekedés is igazol. (Egy százalékpontnyi szochócsökkentés körülbelül bruttó 100 milliárd forintnyi pluszkiadást jelenthet éves szinten, az szja esetén nagyjából hasonlóak lehetnek a számok).

Azonban a két nagy munkaadói szervezet egyikénél sem támogatnák a munkavállalói járulékok vagy az szja esetleges csökkentését.

Amennyiben vonzóvá akarják tenni a munkáltatók számára, hogy beruházzanak, bővítsenek, munkahelyeket teremtsenek, a racionalitás azt indokolja, hogy a munkáltatói oldal terheit könnyítsék és ne a munkavállalókét.

Szja-csökkentésből nem lesz munkahely! - hangzik Dávid Ferenc egyik érve.

A munkavállalóknál viszont más az irány

A szakszervezetek csak akkor érdekeltek e megállapodás újratárgyalásában, ha a dolgozók bérpozíciói javulnak. Ez lehetséges úgy, hogy a béreket bruttó értéken növelik, amelynek az a hátránya, hogy a munkáltatói szektor további terheket kell, hogy elviseljen - mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

Amit azonban a szervezet inkább támogatna, az a dolgozói járulékkötelezettségek közé tartozó 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék mérséklése vagy pedig az szja csökkentése.

Utóbbi kapcsán a MASZSZ továbbra is, a tavalyi VKF-tárgyalások előtt is képviselt, úgynevezett 4X9 programját tartja irányadónak, amely elmozdulást jelentene a többkulcsos szja-rendszer felé. Ez alapján a szövetség az átlagjövedelem környékéig egy számjegyű szja-t javasol, amely felett viszont többkulcsos lehetne a jövedelemadó. Így a minimálbér 0 százalékkal adózna, az átlagbér (most körülbelül bruttó 300 ezer forint) környékén lenne egy 9 százalékos kulcs, s efelett viszont megmaradna a 15 százalékos sáv.

A vállalatoknak ezzel több lehetősége maradna arra, hogy a garantált bérminimum feletti szinteken az idén keletkezett bérfeszültséget kezelni tudják. (Ez az, ami már a Tescónál is a gondok gyökere.) Az állam az alacsony keresetűeknek nettó jövedelmet adna az adóelvonás csökkentésével, a valamivel magasabb jövedelműeknél pedig a vállalkozások termelnék ki a növekményt - érvel Kordás.

A szakszervezeti konföderációknak ugyanakkor még nincs közös álláspontja: erről csak a következő hetekben egyeztetnek majd.

Még a nyugdíjakról is tárgyalhatnak

A MASZSZ állásfoglalása alapján elfogadhatatlan, hogy 2008 óta nem nő a havi 28 500 forintos nyugdíjminimum, ezt a nyolcéves lemaradást pedig pótolni kellene Kordás szerint. Emiatt javasolni fogják a VKF-ülésein az alacsonyabb szintű nyugdíjak emelését, különös tekintettel arra, hogy miközben 13 százalékos a bérkiáramlás, a nyugdíjak csak 2-2,5 százalékkal emelkednek a KSH szerint.

Az MGYOSZ pedig felveti majd, hogy fontolják meg a nyugdíjasok foglalkoztatását korlátozó tényezők eltörlését. Konkrétabban: szorgalmazni fogják, hogy szüntessék meg azt az állami szférában dolgozókra vonatkozó tilalmat, mely szerint nem kapható nyugdíj és fizetés is egyidejűleg,

Ezen kívül azt is ajánlani fogják, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tagjainak adó- és járulékkedvezményeit az összes nyugdíjas munkavállalóra terjessze ki a kormány - tudtuk meg Rolek Ferenctől.

A hivatalos álláspont ennyi
Csütörtökön kezdi meg az őszi ülésszakot az NGM által létrehozott Nemzeti Versenyképességi Tanács. Az első téma a novemberi hatéves bérmegállapodás gazdasági értékelése lesz - ismertette az MTI.
Varga Mihály - a Magyar idők információinak ellentmondva - szerdán kijelentette, hogy a kormány tartja magát a 6 éves bérmegállapodáshoz, így a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jétől 20 százalékra csökken, emellett a minimálbér 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal nő.

 

forrás: napi.hu

Vissza a főoldalra