Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2018. 06. 25., hétfő
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Hírek
2018. február 21.

Fogynak a cégek a kiskereskedelemben

Szakértők szerint részben a digitalizá­ció miatt csökken a munkahelyek száma a kiskereskedelemben, a vidéki kisboltokat ugyanakkor adó- és járulékcsökkentéssel, beruházási kedvezménnyel kellene segíteni, hogy ne ürüljenek ki az elöregedő falvak.

Tavaly 61,2 ezer cég foglalkozott Magyarországon kiskereskedelemmel, együttesen 278,2 ezer főt foglalkoztattak – állapította meg a Világgazdaság a Nemzeti Cégtár adatbázisa alapján. Két ellentétes előjelű folyamatot figyelhetünk meg, hisz a vállalkozások száma a 2013-as 70,9 ezerről folyamatosan csökken, ugyanattól az évtől kezdve az általuk biztosított munkahelyek száma viszont 266,9 ezer főről apránként emelkedett.

Ha azonban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemre szűkítjük a kört, az adatbázis szerint a cégekkel együtt a dolgozók száma is évről évre csökkent. Ebben a kategóriában tavaly alig több, mint nyolcezer vállalkozás 102 ezer embernek adott munkát, a 2012-es mutatókkal összehasonlítva eltűnt az ágazatból közel 1500 piaci szereplő, velük együtt pedig több mint 10 ezer állás szűnt meg. A Blokkk.com kimutatása szerint ezzel összefüggésben tavaly már 219 bolt nélküli település volt az országban, szemben a 2003-ban mért negyvennel. Igaz, amíg az itt vizsgált közel másfél évtized leforgása alatt a városokban az üzletek 12 százaléka szűnt meg végleg, addig ez az arány a falvakban 40 százalék volt.

Az élelmiszer-kiskereskedelem alapvető nehézségei abból származnak, hogy alacsony árréssel dolgoznak, és rendkívül munkaigényes szegmensről van szó, a vidéki kisboltok jelentős részét pedig nehéz helyzetbe hozza a béremelés  – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Kiemelte, hogy a nagy áruházláncoknál sem elhanyagolható a munkaerőhiány, de technológiai és logisztikai fejlesztésekkel előkészítették a béremelést, és többségük két számjegyű fizetésemelést adott a dolgozóknak. A jellemzően 800-1000 lakosú, elöregedő falvak azonban kiüresedhetnek, ha nem lesz helyben szolgáltatás, ezért is kellene a boltokat üzemeltető mikro- és kisvállalkozásokat adó- és járulékcsökkentéssel, beruházási kedvezménnyel segíteni – tette hozzá a VOSZ főtitkára.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmazotti létszám csökkenése javarészt a digitalizációnak, a robotizációnak, vagyis a hatékonyságnövelésnek tudható be.

Van olyan üzlet, amelyet 15-20 éve 500 dolgozóval működtettek, ám ma már 250 alkalmazott is ellátja a feladatokat anélkül, hogy ki lennének zsigerelve. Az online kereskedelem például jóval kisebb létszámmal képes jelentős forgalmat generálni, de a hagyományos áruházaknál is nagy változásokat hoz az elektronikus ügyintézés, az automatikus árurendelés vagy az önkiszolgáló pénztárak megjelenése – magyarázta a KASZ elnöke.

Noha az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát az iménti üzletek adják, a foglalkoztatást valamelyest kompenzálták az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek, ahol az elmúlt évben több mint 7800 kereskedés mögött hozzávetőleg 26,4 ezer dolgozó állt. Így ötéves távlatban hiába esett vissza mintegy ezerrel a cégek száma, pluszban létrejött több mint 8200 állás. Az iparcikkeknél azonban megint csak azt látjuk, mint a hagyományos élelmiszerboltoknál: tavaly a 3700 szereplő 17,5 ezer munkahelyet biztosított, de a 2012-es adatokhoz képest több mint ezer cég húzta le a rolót, megszüntetve több mint 2600 munkahelyet. Ugyanez tapasztalható az üzemanyag-kiskereskedelem terén is: öt év alatt 168 céggel szűkült a paletta, velük együtt mintegy 970 pozíció szűnt meg.

Bár 54 hónapja emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, s tavaly egész évben 4,8 százalék volt a növekedés, foglalkoztatási oldalról változatlanul az egyik legtöbb kihívással küzdő szektor maradt. Mindez arra is visszavezethető, hogy a magyar bolthálózat elaprózott. A kisebb szereplők maradnak el a versenyképességben, és azok esnek el, akik kevesebb vásárlót képesek kiszolgálni.


forrás: vg.hu

Vissza a főoldalra