Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2018. 09. 23., vasárnap
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Hírek
2018. február 26.

Fizetések kontra munkaerőhiány

A Tesco és az Auchan után az Aldi is megemelte dolgozói fizetését, közben vidéken számos Coop üzlet rövidített nyitvatartással működik, mert a minimálbér kötelező emelését nem tudja kigazdálkodni. Európában az élen vagyunk a betöltetlen állások számát tekintve, aminek következtében tavaly 12 százalékkal nőttek a nettó fizetések. Ugyanakkor az oktatásnak is kulcsfontosságú szerepe lehet.

A vállalati jelzések szerint Magyarországon 2013 óta figyelhető meg egyre súlyosbodó mértékű munkaerőhiány. A KSH adatai szerint 2016-ra már minden ötven munkahelyre esett egy betöltetlen állás, míg nyolc évvel korábban még csak kétszázra jutott egy. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatásai szerint hazánk Európában a legérintettebbek közé került 2010 és 2016 között. Csak Svédországban és Hollandiában súlyosabb a helyzet, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenség – bár összefügghet a munkaerő-kivándorlással is – a magasabb jövedelmi szintű országokban is jellemző.

Nyugat-Európában a munkaerőhiány bizonyos szempontból érzékcsalódás: a 2008-as válságot megelőző időszakban többnyire magasabb volt a betöltetlen állások aránya, több ország még az utóbbi pár év növekedése ellenére sem érte el az akkori szintet. Magyarország azonban e tekintetben kivétel, itthon a válság előtt is legfeljebb 1,4 százalék alatt volt az üres állások aránya, most azonban már 2 százalék, ami a rendszerváltás utáni időszak legmagasabbja.

Magyarország a nyolc vizsgált ágazatból ötöt tekintve dobogós, és a maradék háromban is a középmezőny fölött helyezkedik el. A legjobban az egészségügy és a szociális ellátás érintett, ezenkívül az ipar, építőipar és az információ-kommunikáció. A kereskedelem, amelyben a közelmúltban nagyobb béremelésekre került sor, a 2016-os adatok szerint valójában nem tartozik a súlyosan érintett ágazatok közé. Az infokommunikáció esetében ugyanakkor folyamatos a hiány növekedése, aminek oka a digitalizáció gyors fejlődése és az oktatási rendszer lassú alkalmazkodása. Az egészségügynél az MTA szerint az alacsony bérek és az ezzel is összefüggő folyamatos elvándorlás a fő ok.


Demográfia és kivándorlás

A demográfiai folyamatok következtében 2011 és 2020 között a teljes aktív korú népesség előreláthatóan nagyjából hat százalékkal csökken. Ugyanakkor jelentősen javul az aktív korúak iskolázottsági összetétele: félmilliósnál is nagyobb csökkenés becsülhető a mindössze általános iskolát végzetteknél, miközben a diplomások száma hasonló mértékben fog nőni.

Az MTA vizsgálata szerint a felnőtt (nem nyugdíjas) foglalkoztatottak évente kicsit több mint 2 százaléka, összesen körülbelül 350 ezer ember vállalt 2011–2016 között munkát külföldön, de közel felük hazajött, és azóta Magyarországon helyezkedett el. Tehát a külföldi munkavállalás miatt hiányzók nettó aránya évente 1 százalékra becsülhető.

A végzettséget és a kort tekintve a 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi végzettségűek különösen magas százalékban lépnek külföldi munkaviszonyba, és köztük alacsony a visszatérők aránya. A foglalkozásokat tekintve az elvándorlás leginkább a vendéglátást érinti (szakácsok, pincérek), magas az építőipari és az épületgépészeti-szerelési foglalkozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, de itt viszonylag magas a visszatérés is. Az MTA kutatásai szerint bizonytalan, melyik tényező befolyásolja, hogy visszajön-e valaki. Iskolai végzettség szerint egyáltalán nem látszik szelektivitás, a régiók szerint is kevés esetben. A foglalkozásokat vizsgálva viszont az ipari foglalkozások esetében viszonylag magas a visszatérés, a nem fizikai foglalkozások esetében azonban nem.


Több a munkahely

Másrészről a munkaerőhiány hazánkban azért is magas, mert egyszerűen megnőtt a munkahelyek száma. Ebben szükségszerűen van egy hullámszerű mozgás: az olcsó munkaerő idecsábítja a befektetőket, megnő a munkahelyek száma, hiány alakul ki, nőnek a bérek.

„Manifeszt” hiányhelyzetnek nevezik, amikor a vállalat nem tud betölteni már létező munkahelyeket, illetve nem tud teljes mértékben kihasználni már létrehozott kapacitásokat. Míg a munkaerőhiányra mint a fejlődés korlátjára vonatkozó panasz a jó helyzetben lévő vállalatoknál gyakoribb, addig a manifeszt hiányhelyzetek inkább a rosszabb piaci körülmények között működő cégeknél fordulnak elő. Az egyik legfontosabb tényező a témában: a munkaerőhiány mindig azt jelenti, hogy az adott bérszinten meghirdetett állásra nem akad megfelelő munkavállaló, tehát a bérrel együtt kell értelmezni a jelenséget.

– A munkaerőhiány egyik legfontosabb oka – némileg paradox módon – a magyar vállalatok alacsony termelékenysége – mondja Bakó Tamás közgazdász, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója. – Magasabb termelékenység mellett egyrészt magasabb béreket tudnának kigazdálkodni, ami növelné a munkakínálatot, másrészt, ha magasabb a termelékenység, akkor ugyanazt a termékmennyiséget kevesebb emberrel is elő lehet állítani. Továbbá a magyar vállalkozások jelentős része túl kicsi, nem tudja kihasználni a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket, és többek között ezért sem termel elég hatékonyan ahhoz, hogy versenyképes béreket ajánljon.

Elemzése szerint a közbeszédben a munkaerőhiány fogalma úgy kereteződik, mint egy kizárólag állami megoldásért kiáltó probléma, pedig a kérdéssel vállalati szinten is kellene foglalkozni.


Erős a közszféra

– Én a problémát abban látom, hogy Magyarországon 4,4 millióan dolgoznak, és közülük 1,3 milliót az állam tart el – mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a főtitkára. – Ezért magas az adószint, s még inkább az élő munka adóztatása, egy forint kifizetett nettó bér mellé közel egy forintot vesz el az állam. A versenyszféra tartja el a túlburjánzott állami vízfejet. Minden kormány megígéri a közigazgatási bürokrácia csökkentését a választások előtt, majd egyik sem lépi ezt meg, sőt, valójában tovább duzzasztja a közszolgálati szektorban foglalkoztatottak számát. Természetesen nem az egészségügyről, az oktatásról, a rendvédelemről és egyebekről van szó, hanem a közigazgatásról. Ez a kritika cseppet sem pártszimpátián alapul, régi probléma Magyarországon, és most is azt látom az ellenzéki pártok programjaiban, hogy olyan ígéreteik vannak a témában, amelyek mögé nem írják le a fedezetet, a forrást. Ilyen az állampolgári jogú nyugdíj, a tizenharmadik havi nyugdíj, a garantált jövedelem, a négynapos munkahét, a minimálbér-emelés és az egyebek. Mi valódi társadalmi párbeszédet szeretnénk, ha kritikát fogalmazunk meg, azt nem politikai alapon tesszük. Nem is lehetne, a VOSZ-ban mindenféle vállalkozás van.

A főtitkár szerint a gazdaság kiszámíthatatlan szabályozási, jogi környezete is komoly problémákat okoz. Magyarország valóban növekedési pályán van, vannak források, kedvezőek a hitelkonstrukciók, de a kisvállalatok mégsem merik ezeket igénybe venni, mert az adórendszer évről évre, de gyakran év közben is változik.

– A vidéki kisvállalkozói szektorban a megemelt minimálbér kifizetése szinte megoldhatatlan gondot jelent. Márpedig a munkavállalók kétharmadát a kkv-szektor foglalkoztatja – mondja Dávid Ferenc. – Mi nem véletlenül tiltakoztunk, nem lehet két év alatt negyven százalékkal, kötelező jelleggel emelni a szakmunkások legkisebb munkabérét. Bárki el tudja képzelni a saját háztartásában is, mit jelent az, amikor jelentős mértékben nőnek a kiadások, miközben a bevétel ugyanannyi marad.

Most, a nagy áruházláncok béremelései és a Coop helyzete kapcsán adja magát az összehasonlítás: a Tesco sokkal termelékenyebb, ugyanis 800 milliárd forintos bevételt termelt legutóbb 16 ezer fővel, a Tesco után a második legnagyobb árbevételű bolthálózat, a Coop 600 milliárd forintot 30 ezerrel. Ám ez nem ilyen egyszerű, az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója a Coop, boltjainak jelentős része működik kétezernél kevesebb lakossal rendelkező falvakban, sok esetben ezeken a helyeken az egyetlen üzletről van szó. Most 40-50 vidéki Coop már hónapok óta rövidített nyitvatartási idővel működik, mert így hatékonyabban tudja kigazdálkodni a működési költségeket. Nyilván az autóval nem rendelkező, szegényebb vagy nyugdíjas lakosság vásárol ezekben az üzletekben, tehát nem a minimálbér-emelés az egyetlen oka a gondjaiknak.

Mindemellett a Coop nincs nagy bajban, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán nyilatkozata szerint 2017 volt az egyik legsikeresebb évük, az árbevételük több mint 4 százalékkal bővült. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor a cégnél jelenleg 10-15 százalékos a betöltetlen állások aránya, és a Coop szeretné, ha a bérköltségekre rakodó szociális hozzájárulást sávosan csökkentené a kormány a települések mérete alapján. A Magyar Idők úgy tudja, a kormány nyitott arra, hogy adókönnyítéssel vagy más közvetlen támogatással segítse a jövőben azokat a vállalkozásokat, amelyek a kisebb lélekszámú települések napi fogyasztási cikkekkel való ellátásában vesznek részt.

Jelenleg azonban vannak, akik amiatt aggódnak, hogy a magas minimálbér miatt bezárnak olyan kisvállalkozások is, mint a kocsmák, és a magyar falu kiürül.


Közmunka pró és kontra

A képzetlen munkaerő piacán magas a valódi munkahellyel nem rendelkezők aránya, tehát itt vannak kihasználatlan lehetőségek. A munkanélküliek száma a közmunkásokkal együtt meghaladja a félmilliót, magasabb, mint bármikor az 1995-ös Bokros-csomag és a 2008-as világgazdasági válság közötti időszakban. Ez egyébként nem egyedi jelenség, leginkább Írország, Svédország és Szlovénia járt be hasonló utat.

A közmunkaprogram Bakó Tamás és sokan mások szerint nem megfelelő, túl magas a közmunkások száma.

– Mi úgy látjuk, a program bizonyos mértékben bevált, többen is jutottak vissza a versenyszférába – mondja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Szorgalmaztuk ugyanakkor, hogy legyen nagyobb különbség a minimálbér és a közmunkások díjazása között, mert az is motiváló tényező.

A KSH jelentése szerint a tavalyi negyedik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 447 ezer volt, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 13 ezer fővel csökkent. Tehát az irány jónak tűnik. Az ország ugyanakkor még mindig 600 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek száma alapján.


Amiben sok lehetőség rejlik

Minden dinamikus gazdaságban folyamatosan jelennek meg új foglalkozások, miközben a régebbiek egy része eltűnik, akár egy egyén aktív évei alatti időszakban is. Ezek a folyamatok egyre gyorsabban zajlanak le, ezért fontos az alkalmazkodóképesség fejlesztése, a mobilitás a munkaerőpiacon. Magyarországon ezzel az MTA kutatói szerint elég rosszul állunk.

A foglalkozások közti váltás egyik előfeltétele, hogy a munkavállalók készségei, ismeretei transzferálhatóak legyen a különböző munkák között, ennek kulcsa pedig az oktatási rendszerben és az élethosszig tartó tanulásban rejlik. Vagyis az általános készségek fejlesztésére van szükség. Magyarországon az oktatás viszont a foglalkozásspecifikus ismeretekre helyezi a hangsúlyt mind a felsőoktatásban, mind a szakiskolákban. Nemhiába változtatnak nagyobb eséllyel munkát a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Alacsony mobilitás tekintetében az unióban még Csehország jár hasonló cipőben.

Az MTA szerint a viszonylag rövidebb, alacsony iskolázottságú álláskeresőkre célzott képzési programok számának növelése már rövid időn belül észrevehetően enyhítheti a munkaerőhiányt.

– Leginkább az alapkészségek, például a szövegértés fejlesztésére lenne szükség, amelyre aztán megfelelő szakképzés építhető – mondja Bakó Tamás közgazdász. – Habár alapvetően mind a kínálati, mind a keresleti oldallal probléma van, hiszen az alacsonyan képzett munkások egy része is elhagyja az országot, beszédes adat, hogy a 15 és 24 éves korosztályban tíz százalék a munkanélküliek aránya. Sőt, a munkanélküliek egyötöde ebből a korcsoportból kerül ki, holott ők a legmunkaképesebbek és a legrugalmasabbak. Nyilván a tankötelezettségi korhatár csökkentése automatikusan növelte a számukat, ha valaki abbahagyja a tanulást és nem dolgozik, munkanélkülivé válik, de így is magas ez az arány.

A vállalatok és az oktatási intézmények között sokkal szorosabb kapcsolatra és információáramlásra lenne szükség a hiányszakmákról, főképp a jövő igényeinek kiszámítása érdekében.

– Már tíz éve is mondtuk, hogy műszaki értelmiségre van szükség, nem bölcsészekre. Ehhez képest ma huszonhét helyen van médiaképzés a felsőoktatásban, nem beszélve a jogról. Egy tenyérnyi országban minek ennyi? – teszi fel a kérdést Dávid Ferenc. – Korábban azok a fórumok, ahol egyeztetés folyt az egyetemek és az ipar között, informálisak voltak, ma már nem is működnek.

Ezenkívül nem biztos, hogy jók az ösztönzők. Az olyan, olcsóbb képzéseket, ahová könnyebben is felvehetőek a diákok, szívesebben indítják el mind a felsőoktatásban az intézmények, mind az OKJ-s képzésben az oktatást végző vállalkozások.

– A magyar oktatás eleve rendszerszinten nem alkalmas arra, hogy feleljen a világ kihívásaira, a tizenkét éves fiam ma ugyanazt tanulja az iskolában, mint én egykor – teszi hozzá Parragh László. – A digitális technológiával kapcsolatos készségfejlesztés például csak a családi háttéren múlik. De ez minden készség fejlesztésére jellemző, ezért nagyon alacsony Magyarországon a társadalmi mobilitás is, vagyis a szülők végzettségénél magasabb szintre ritkán érnek el a gyerekek. Igenis vallom azt, amit pár hónapja mondtam, és szétszedtek érte, hogy az Árpád-házi királyok nevét meg lehet nézni az interneten, nem kell bebiflázni. Gondolkodni kell megtanulni. Szent-Györgyi Albert írta egyszer, hogy a könyv nem arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe, a fej gondolkodásra való, a könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani. Ez az internet korában még inkább érvényes. Az angol nyelv a másik. Minden nemzetközi konferencián azt látom, hogy mindig a magyarok kérnek tolmácsot. Egyedüli pozitív fejlemény a duális képzés.

– Mindezt azért kritikával kell kezelni. Például mindig azt mondtuk, túl sok a bölcsész, minek annyi – enyhít az eddigieken Bakó Tamás. – Ehhez képest jelentős részüket kiválóan felszívták az ide települt multinacionális vállalatok, vagyis elsajátítottak az egyetemen olyan készségeket foglalkozástól függetlenül, amelyeket tudtak ott hasznosítani.

Ezenkívül a gazdaságban keresett készségek megszerzése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a felnőttkori, döntően nem szervezett formában történő tanulás, amivel kapcsolatban megint csak rosszul állunk. Egy nemzetközi összehasonlító kutatás szerint a képzetlen magyar felnőttek a megvizsgált 34 spontán tanulási tevékenységből 23 esetben az utolsó, 8 esetben az utolsó előtti helyen állnak, és egyedül a passzív, nem tanulási célú tévénézésben erősek.

Fehérváry Krisztina

forrás: demokrata.hu

Vissza a főoldalra