Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2020. 09. 26., szombat
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Hírek
2019. december 20.

Egymillióan a minimálbér alatt keresnek

Hiába a fizetésemelések, megmaradt a jövedelmek közti szakadék - derül ki egy friss felmérésből.

Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amit ma - néhány kivételtől eltekintve - minden foglalkoztatottnak minimum meg kellene kapnia, az adóbevallásokból úgy tűnik, ez nagyon nem így van. A dolgozók csaknem harmadának még ezt az előírt legkisebb bért sem fizetik ki munkájáért - derül ki a 2018-as adóbevallásokból, amelyet a Policy Agenda vizsgált meg ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) megbízásából.

A KSH adatai szerint tavaly több mint 4 milliónyian dolgoztak alkalmazottként, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 4,28 millió munkaviszony után vallottak be jövedelmet. Közülük azonban csak 2,9 millióan írtak be havi átlagban legalább 138 ezer forintos fizetést, vagyis az akkori legkisebb bért. Ez a 136 ezer közfoglalkoztatott és a 187 ezernyi részmunkaidős dolgozó esetében még érthető is. Van azonban rajtuk kívül 770 ezer ember, akik szintén kevesebbet keresnek havi átlagban a minimálbérnél. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint arról lehet szó, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét.  

Ha emelkedik a minimálbér, akkor az a zsebbe adott béreket is fehéríti. A szakszervezeti vezető szerint ezért sem helytálló az az érvelés, miszerint a legkisebb béreknek egyre kisebb szerepük van a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben. A kormány azonban szándékosan alacsonyan tartja a minimálbért, és úgy tűnik, most is az időhúzásra játszik a jövő évi legkisebb béreket illetően - fogalmazott Kordás László. Ugyanis még mindig nem tudni, 8 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben emelkedik-e jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. A tavalyi kétéves bérmegállapodás alapján jövőre is 8 százalék lenne az emelés, ám ha a főbb gazdasági mutatók az előrejelzetthez képest érdemben eltérnek, újra lehet tárgyalni az emelés mértékét. Márpedig a gazdaság a várakozásokhoz képest jobban teljesített az idén. Ebből pedig Kordás László szerint a dolgozóknak is részesülniük kell, így a szakszervezetek legalább 10 százalékos béremelést tartanak szükségesnek jövőre. 

A MASZSZ kezdeményezésére december közepén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultá-ciós Fóruma (VKF) napirendjére is vette a kérdést, ám megállapodás nem született, mivel a munkaadók nem látták indokoltnak a nagyobb mértékű emelést, a kormány pedig nem kívánt állást foglalni a kérdésben. Új tárgyalási időpontot viszont nem jelöltek ki. 

Az újabb VKF-ülést az érdekképviseletek kezdeményezhetik, ha egyezségre jutottak az emelés mértékéről - üzente a kormány, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősített a kormányinfón. Perlusz László, a VOSZ főtitkára azt nyilatkozta a kormányközeli Magyar Nemzetnek: nem kívánnak új alkut kötni a szakszervezetekkel, mert az előrejelzések szerint világgazdasági szinten és itthon is mérséklődik a növekedés. 

Azt ugyanakkor még mindig nem tudni, a kormány milyen béremelést befolyásoló makrogazdasági számokat vár a jövő évre. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége ezeket kérte a legutóbbi VKF-ülésen, de a kormány csak december 20-ra ígérte az adatokat. Ezek ismerete nélkül pedig nem lehet állást foglalni a kérdésben - fogalmazott érdeklődésünkre Rolek Ferenc alelnök. 

Kordás László viszont azt hangsúlyozta: a tavalyi megállapodás szerint az emelés mértéke "újratárgyalandó", ha a főbb makrogazdasági mutatók eltérnek a várakozásoktól, vagyis egy tárgyalási kötelezettségről, nem pedig lehetőségről van szó. Ha azonban ehhez az kell, hogy kérjék a VKF összehívását a kormánytól, akkor ezen nem múlik: a MASZSZ ismét kérni fogja.

Átlagbér alatt keres a dolgozók többsége

Csak minden negyedik munkavállaló keresett tavaly átlagbér felett, a dolgozók kevesebb mint fele a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegeket vihetett haza havonta - derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A béregyenlőtlenséget gyakorlatilag konzerválja az egykulcsos személyi jövedelemadó. Márpedig a keresetek közti különbségek óriásiak: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó munkavállalók ugyanis éppen annyit vittek haza, mint a dolgozók kevesebbet kereső kétharmada. Ez azt jelenti, hogy 428 ezer jól fizetett munkavállaló éppen annyi pénzt keresett 2018-ban, mint 2,8 millió másik dolgozó együttvéve.

KORDÁS LÁSZLÓ A megállapodás szerint az emelés mértéke "újratárgyalandó", ha a gazdasági mutatók úgy változnak

 4,28 millióan vallottak be munkaviszony után jövedelmet, 32 százalék a minimálbért sem kereste meg. Sokan részmunkaidőben dolgoznak. Sokak jövedelme a minimálbérből és a rárakódó jutalékokból áll össze, így fontos a legkisebb bér mértéke.

forrás: Népszava *Varga Dóra

Vissza a főoldalra