Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2020. 04. 02., csütörtök
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Hírek
2020. február 11.

A cégvilág erősen szorgalmazza az iparűzési adó reformját

Az újraszabályozáshoz az önkormányzatok véleményét is kikérik. Elkerülhetetlen az iparűzési adó szabályozásának korszerűsítése, de mielőtt a kormányzat a változtatási terveket véglegesíti, kikéri az önkormányzatok véleményét - hangsúlyozták a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. Szerintük a tervezett módosítások az ország gazdaságának fejlődését, a versenyképesség javítását, a vállalkozások helyzetbe hozását szolgálják. A törvény megváltoztatását a piaci szereplők másfél évtizede szorgalmazzák, mert a jelenlegi szabályok egyes területeken megnehezítik a tervezett beruházásokat, a külföldi működő tőke Magyarországra hozatalát. A külföldi befektetők számára az iparűzési adó ráadásul egy nehezen értelmezhető tétel.

A jelenlegi formájában a külföldiek számára nehezen érthető adóformáról van szó, ezért megnehezíti a működő tőke hazánkba hozatalát.

A piac is szorgalmazza a változtatást
Folyamatban van az új elképzelések egyeztetése az önkormányzatokkal
Az iparűzési adótörvény a jelenlegi formájában megnehezíti a külföldi működő tőke Magyarországra hozatalát.

A helyi iparűzési adó tervezett módosítása az ország gazdasági fejlődését, a versenyképesség javítását, a vállalkozások helyzetbe hozását szolgálja - közölte a Világgazdaság megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte a törvénymódosítás az adminisztratív terhek számottevő csökkenését eredményezi, és a cégek év végi likviditási helyzete is sokat javulna. Így pont azon az időszakon segítene, ami a legnehezebben tervezhető. A szakember azután nyilatkozta ezt, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) múlt heti ülését követően Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: korszerűbbé tennék az adónem szabályait. Az NVT erre vonatkozóan három irányt jelölt ki: levonható legyen az értékcsökkenési leírás, a kutatás-fejlesztési költségeket nagyobb arányban írhassák le az adóalapból, és az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését az iparűzési adónál is. Ezzel fenntarthatóvá válna a magyar gazdaság növekedésének lendülete, és tovább csökkenhetnének a vállalkozások terhei. Az iparűzési adó átírásának részletei egyelőre nem véglegesek, a közteher ugyanis erősen érinti az önkormányzati bevételeket (tavaly ebből 827 milliárd forint folyt be). "A törvényjavaslat a végső formáját csak akkor nyerheti el, ha a kormányzat kikérte az önkormányzatok véleményét az ügyben" - hangsúlyozta Varga Mihály.

Ennek ellenére az elmúlt héten több olyan cikk is megjelent, amely a javaslat negatívumait vette górcső alá. Egyes sajtóorgánumok azt állítják: a módosítás a magyarországi települések önkormányzatainak jó részét érintené érzékenyen, mivel a bevételeik 10-15 százalékának mondhatnának búcsút. "Az elmúlt években sok önkormányzat volt a kedvezményezettje a beruházást, növekedést ösztönző adó- és gazdaságpolitikának, ennek köszönhetően jókora befektetések, beruházások valósultak meg hazánkban" - emelte ki lapunknak Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke. Ám a verseny egyre élesebb, folyamatosan vizsgálni kell, hogy milyen adónemeket szükséges átalakítani, és hogyan lehet az adókötelezettségekhez kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkenteni. "Ennek folyománya a helyi iparűzési adó megváltoztatását célzó javaslat is" - mutatott rá. Szerinte az önkormányzatoknak a módosítást követően át kell gondolniuk, hogy miként alkalmazkodhatnak a változásokhoz, amelyeket a piaci szereplők lassan másfél évtizede szorgalmaznak.

A jelenlegi szabályozás megnehezíti az egyes területeken tervezett további beruházásokat, a külföldi működő tőke Magyarországra hozatalát, mivel egy nemzetközi befektető számára az iparűzési adó egy nehezen megmagyarázható és értelmezhető tétel, amely ráadásul a globális adózási rendszerbe sem illeszthető be, így rendszeridegen tételnek minősül. A szakember elismerte: a helyi iparűzésiadó-alap egyes tételei az ágazatokat és a különböző nagyságrendű vállalatokat eltérően érintik, és a kiemelt súlyú szektorokban az értékcsökkenés jelentősége is nagyobb. "Utóbbi kapcsán azonban a jövőben csökkenés várható, és a kutatás-fejlesztési kiadások javasolt levonhatósága fejlesztésre fordítható forrásokat szabadíthat fel" - mondta Bársony Farkas. Az adóelőleg-feltöltési kötelezettség eltörlése is a vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit mérsékli.

Ma hazánkban az önkormányzatok többsége helyi iparűzési adóból biztosítja bevételét, az egyéb helyi adók mértéke ennek a negyede - fogalmazott a téma kapcsán a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte ezen az arányon lehetne javítani egy esetleges átalakítással. Leszögezte, az adónem szabályainak megváltoztatására csak fokozatosan kerülhet sor, annak érdekében, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának egyensúlya ne kerüljön veszélybe. Azaz első körben bővülhetnek az adóalapból levonható tételek és a mértékük, ezzel párhuzamosan pedig meg kell találni a kiesést kompenzáló bevételek forrását. Parragh László végül kiemelte, hogy a helyi iparűzési adó rendszerének átalakítása abban az esetben teremti meg a gazdasági növekedés lehetőségét, ha az egyes intézkedések erősen csökkentik az adóterhelést. "A tervezett átalakítások is ezt szolgálnák, hiszen a javasolt egyszerűsítések és könnyítések elsősorban a beruházások fokozását, valamint a területi egyenlőtlenségek csökkentését idéznék elő" - értékelt.

 

Forrás: 2020.02.11. – Világgazdaság  (1,3. oldal)  *LATYÁK BALÁZS

 

Vissza a főoldalra