A magyar kkv-k legnagyobb problémája nem a forintárfolyam, hanem az alkalmazkodási képesség hiánya – írja vitaindító elemzésében Krisán László, a VOSZ társelnöke.
Mindig vita van arról, hogy milyen árfolyam mit okoz a gazdaságban a makropályán, de a kisvállalkozások szempontjából mélységi elemzések nem nagyon születtek. Egy ilyen vita elindítása viszont rávilágíthat az árfolyamhatásokra és egyben a hazai kkv-szektor valódi strukturális gyengeségeire is. A kisvállalkozások oldaláról történő elemzésről szól Krisán László írása.
1. Bevezetés – Ez már nem csak árfolyamkérdés
Az elmúlt időszakban a közbeszéd egyik központi témájává vált a forint árfolyama és annak hatása a magyar gazdaságra. A vita azonban sokszor leegyszerűsödik arra a kérdésre, hogy az erős vagy a gyenge forint kedvezőbb-e Magyarország számára. Ez a megközelítés azonban félrevezető. A magyar nano-, mikro-, kis- és középvállalkozói szektor problémája ma már nem egyszerűen az, hogy hol áll az euró árfolyama – olvasható a Portfolio-n.
A valódi kérdés az, hogy a hazai vállalkozások mennyire képesek alkalmazkodni egy gyorsan változó, bizonytalan és magas költségű gazdasági környezethez.
A mostani árfolyamvita valójában egy mélyebb problémát hozott felszínre: a magyar kkv-k jelentős része ugyanabban a globális versenyben működik, mint a multinacionális vállalatok, de lényegesen kisebb tőkével, gyengébb alkuerővel, drágább finanszírozással és minimális hibalehetőséggel. Ezért ez az anyag sem pusztán egy árfolyam-elemzés, hanem vitaindító:
2. A régi exportdogma vége
Hosszú évekig a gazdaságpolitikai gondolkodás egyik alapállítása volt:
Makroszinten ez részben igaz lehetett, a magyar kkv viszont nem így működik. Az exportáló magyar kisvállalkozások jelentős része:
Ez egy „hibrid kkv-modell”, és teljesen új helyzetet teremtett.
Egy vállalkozás exportvolumene ma akár változatlan maradhat úgy is, hogy közben:
Ezért az árfolyamhatást nem lehet csak makrogazdasági szemüvegen keresztül nézni. A mikro- és kisvállalkozói valóságban az árfolyam nem grafikon, hanem havi pénzáram, bérfizetés, alapanyagár, hiteltörlesztés és családi megélhetés.
3. A valódi probléma nem az árfolyam szintje, hanem a kiszámíthatatlansága
A magyar gazdaságnak nem egy „jó euróárfolyamra” van szüksége. Mert olyan, hogy jó árfolyam önmagában nincs. Hanem egy gördülő, kiszámítható, nem szélsőséges árfolyamsávra. A kkv-k számára ugyanis nem az a legnagyobb probléma, hogy az euró 350 vagy 390 forint. Hanem az, hogy:
Ezért a legfontosabb: a kkv-nak nem erős, nem gyenge, hanem tervezhető forint kell. A magyar gazdaság számára ezért egy:
Nem azért, mert ez „tökéletes árfolyam”, hanem mert ezen a szinten:
Beszélhetnénk még itt persze egy potenciális későbbi euróbevezetés miatti ERM II. rendszerhez szükséges stabil sávról is, de ez legyen egy másik tanulmány tárgya.
4. Méret szerinti sérülékenység
A kkv-definíció helyett érdemes az NMKKKV-megközelítést használni, mert a hazai vállalkozói világ rendkívül heterogén, és teljesen más problémákkal szembesül:
A nano-vállalkozások esetében az árfolyam inkább áttételesen jelenik meg:
Itt a magán- és cégvagyon sokszor teljesen összefolyik, ezért a gazdasági bizonytalanság közvetlenül családi kérdéssé válik.
A mikrovállalkozásoknál már megjelenik:
A kisvállalkozások sokszor már exportálnak vagy beszállítói láncok részei, de gyakran túl nagyok ahhoz, hogy „kicsiben túléljenek”, és még túl kicsik ahhoz, hogy valódi középvállalati stabilitásuk legyen.
A kis-közép és középvállalkozások pedig már:
És itt jelenik meg igazán az egyik legfontosabb társadalmi felismerés: a magyar nano-, mikro- és kisvállalkozó nappal kkv, este pedig lakosság. A mögöttük lévő emberek ugyanazok, csak másik kasszából fizetnek.
5. Az árfolyam csak tünet – a valódi probléma az alkalmazkodási képesség
Lehet, hogy a 350-es euróárfolyam néhány hónap múlva már nem lesz központi kérdés. De ettől még a magyar kkv-k valódi problémái megmaradnak:
Ezért az az állításom, hogy a magyar kkv-k legnagyobb problémája nem az árfolyam, hanem az alkalmazkodási képesség hiánya.
6. A termelékenység nem hit kérdése
A „Kkv-k legyenek termelékenyebbek” típusú mondatok önmagukban értelmetlenek. A multi nem azért termelékenyebb, mert jobb, hanem mert van:
A magyar kkv-k valódi kriptonitja: az eszközhiányos alkalmazkodás.
7. Árfolyamvédelmi és beszállítói stabilitási logikák
A magyar exportáló és importkitettségű kkv-k jelentős része úgy visel devizakockázatot, hogy közben nincs valódi pénzügyi védelme. Egy gyors árfolyamsokk ezért nem könyvelési kérdés, hanem azonnali profitabilitási probléma. Ezért szükség lenne:
8. Fiskális és monetáris kérdés
A jegybank elsődleges feladata legitim módon az infláció kezelése és az árstabilitás biztosítása. Ugyanakkor:
A KKV-k szempontjából ugyanis nem az a jó világ, ahol külön-külön ideális a kamat vagy az árfolyam, hanem az, ahol együtt: tervezhető működési környezetet biztosítanak.
9. Összefoglalás
A következő időszakban nem csak az lesz kérdés, hogy az euró éppen 350 vagy 390 forint. Hanem az, hogy képes-e a gazdaságban olyan környezet kialakulni, ahol a hazai vállalkozások nem napi túlélésben, hanem tervezhető fejlődésben gondolkodhatnak.
Mert a magyar mikro- és kisvállalkozó nappal kkv, este pedig család. És ha az egyik meginog, előbb-utóbb a másik is megérzi.
