20 százalék alatti inflációt utoljára 2022 augusztusában mért a KSH (akkor 15,6 százalékos volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés).

Az élelmiszerek ára éves szinten 23,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojásé (30,7 százalék), a tejtermékeké (29,5 százalék), a kávéé (28,8 százalék), a kenyéré (26,7 százalék), a péksüteményeké (25,4 százalék), a vaj és vajkrémé (24,2 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (2,4 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14,6, ezen belül a szeszes italoké 19,6 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe.

A tartós fogyasztási cikkekért 3,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, az új személygépkocsikért 9,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 11,2, a szobabútorokért 7,4 százalékkal kellett többet fizetni.

Az állateledelek ára 39,7, a mosó- és tisztítószereké 32,6, a testápolási cikkeké 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 10,2 százalékkal lett magasabb. (KSH)

Nagy János: Csak 2025-ben térhet vissza a jegybanki célsávba az infláció

A maginflációs mutató 0,2 százalékkal emelkedett havi alapon és így az éves index 17,5 százalékon állt az előző hónapban. Hosszú idő után először csúszott be a magindikátor a fő index alá – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 23,1 százalékos volt.

A költségoldal alakulásának viszonylatában ismét negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudta a normalizációs folyamatot.  A járműüzemanyag-árak drágultak, 1,1 százalékkal. Továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 1,7 százalékos hó/hó drágulására, ami számottevően meghaladta az átlagot.

A júliusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. A nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vártunk, ami eddig beigazolódni látszik. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is.

Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. A folyamatot lassíthatja az elmúlt hetekben megmutatkozó és tartósnak mutatkozó olajár-emelkedés, ami kiegészülve a forint gyengülésével ismét pro-inflációs tényezővé teszi az üzemanyag szegmenst.

Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren.

A hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Fontos faktor lehet a januári jövedékiadó-emelés is. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke.

Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és ezzel masszívan a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban – fogalmaz Nagy János.