Az élelmiszerek  ára éves összevetésben 42,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a leginkább a tojásé (74,0 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68,0 százalék), a kenyéré (67,0 százalék), az édesipari lisztesárué (66,2 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék) és a péksüteményeké (48,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (9,7 százalék) és az étolaj (3,9 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt.

A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak.

A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6 százalékkal került többe. (KSH)

Nyeste Orsolya: Nagyon lassan csökken az infláció

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten 1,5 százalékkal drágultak, éves indexük pedig 42,6 százalékos volt – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Bár némely élelmiszer-termékcsoportban már árcsökkenést mért a KSH, az 1,5 százalékos havi áremelkedés továbbra sem tekinthető alacsonynak. A tavalyinál visszafogottabb élelmiszerdrágulás összességében támogatni tudja majd az idei évre várt dezinflációt, azonban a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe. Egyre több jel mutat arra, hogy dacára a globális élelmiszerárak fékeződésének, nálunk a fogyasztói kereslet visszaesése hozza el a dezinflációt ebben a termékcsoportban.

Az élelmiszerek havi alapon tehát továbbra is átlag felett drágultak, azonban a járműüzemanyagárak további 2,6 százalékos, illetve a háztartási energia árainak további 3,8 százalékos havi csökkenése támogatta a dezinflációt.

Kedvező, hogy a zömmel árfolyamvezérelt tartós cikkek drágulása megállt; ebben a termékcsoportban 0,3 százalékos havi szintű árcsökkenést könyvelt el a KSH márciusra. Ezt azonban bőven ellensúlyozta a szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,9 százalékos hó/hó drágulása, ami meghaladta az Erste által vártat. A mostani adatnak ez a legnagyobb negatív meglepetése, s vélhetően ez járult hozzá leginkább a maginfláció emelkedéséhez is. Mivel a szolgáltatások áralakulása a várt dezinfláció sebességére nézve is fontos indikációs erővel bír, ebből szempontból sem túl jó optikájú a márciusi szolgáltatás részindex.   

A márciusi adat összességében vegyes képet mutat: kedvező a „headline” index további lassulása, azonban a maginfláció emelkedése erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall. Ami a kilátásokat illeti, a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.

Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban – zárta kommentárját Nyeste Orsolya.