2024-ben hároméves bérmegállapodást kötöttek a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a kormány. Ennek értelmében 2026-ra 13 százalékos minimálbér-, valamint 10 százalékos garantált bérminimum-emelést terveztek. Ugyanakkor a tervezettől drasztikusan elmaradó gazdasági növekedés és a magasabb inflációs szint miatt a várható emelések mértéke jelenleg bizonytalan, most is zajlik a béralku.
A GKI 2025 októberében vállalati felmérést végzett a 2026-os minimálbér emelésről, melyre 1460 munkaadó válaszolt. A megkérdezett vállalatok állományi létszámának 12 százaléka minimálbéres foglalkoztatott, további 15 százalék kap garantált bérminimumot. A válaszadók átlagosan maximum 5 százalékkal tudnák emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, mely jelentősen elmarad a 10-13 százalékos tervektől.
Az 5 százalékos minimálbér-emelés a várható teljes bruttó béremelkedést alulmúlja, de reál értelemben (inflációval korrigálva) 1 százalékos növekedést jelent. Érdekesség, hogy a válaszok tekintetében nem volt szignifikáns eltérés sem a szektorok, sem a különböző vállalatméretek között: minden kategóriában 5 százalék körül volt az átlag és a medián (középérték) is.
A reál minimálbér, a reál garantált bérminimum és a reál átlagkereset változása, 2010=100 százalék (2010-2026, bruttó értékek)
Forrás: KSH, Kormány, GKI felmérés
2010 és 2019 között dinamikusan nőtt a minimálbér (+70 százalék) és a garantált bérminimum (+85 százalék) reálértéke. Az ezt követő időszakban a koronavírus válság, majd Oroszország Ukrajna elleni inváziójának nyomán kibontakozó gyenge gazdasági növekedés és a kiugró infláció kedvezőtlenül hatott a legkisebb keresetűek vásárlóerejére is. Ezekben az években stagnált, illetve enyhén csökkent a reál minimálbér és a garantált bérminimum. Kedvező hír, hogy 2024-ben már alacsony infláció mellett emelkedtek a nominális értékek, így a reálérték is nőttek (minimálbér: +11 százalék, garantált bérminimum +6 százalék). 2025-ben a folyamat – bár lassabb ütemben – tovább folytatódott, a minimálbér reálértéke 4 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 2 százalékkal emelkedett.
A vizsgált időszak nagy részében a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum bővülése reál érelemben meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A minimálbér és az átlagkereset indexe a 2020-as évek elejére összeért, ám 2024-től kezdve újra elnyílás figyelhető meg: jobban nő a minimálbér, mint az átlagkereset.
A minimálbér emelésének lehetőségeiről nem csak a közbeszédben, de akadémiai körökben is viták folynak. Annak bőkezű növelése segítséget jelenthet a legkiszolgáltatottabb rétegeknek, illetve a minimálbérhez közel eső bérszinteken is támogathatja a béremeléseket. Ez pozitívan hathat a fogyasztásra (hiszen a kisebb jövedelműek jellemzően elköltik többletjövedelmüket). Továbbá javíthatja – a jelenleg nehéz helyzetben lévő – költségvetés helyzetét is az áfa, a szocho és az szja bevételek emelkedésén keresztül. A bérkülönbségek mérséklődése mindemellett számos nehezen számszerűsíthető társadalmi előnnyel is járna.
Más oldalról – mint a felmérésből is kiderült – a vállalatok jelen gazdasági helyzetben nehezen gazdálkodnák ki az ily módon megnövekedett béreket, az esetleges elbocsátások pedig részben vagy egészében ellensúlyoznák a dinamikus emelés pozitív hatásait. Bár a magyar munkaerőpiac feszes, a minimálbért keresők jellemzően nehezebben találnak új állást, részben képzettségi, részben földrajzi okok miatt.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) álláspontját Perlusz László főtitkár ismertette, azt IDE kattintva olvashatja el.
