A K+F-ráfordítások 76 százalékát, közel 685 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (125 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 10 százalékát (93 milliárd forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el.

2021-ben közel 3700 kutató-fejlesztő hely működött Magyarországon, több mint hattizedük a vállalkozási szektorban. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma közel 91 ezer főt tett ki, 72 százalékuk kutató volt. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó publikációs tevékenység keretében megjelent könyvek és könyvrészletek száma meghaladta a 12 ezret, 72 százalékuk magyar nyelven jelent meg.

2021-ben az Európai Unió tagországaiban átlagosan a GDP 2,27 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre. Az 1,64 százalék százalékos magyarországi ráta az uniós tagországok rangsorában a 13. helyre elég. A tagállamok között jelentős különbségek vannak: a legmagasabb GDP-arányos K+F-ráfordítással Svédország (3,35 százalék) és Ausztria (3,22 százalék) bírt, a legalacsonyabbal pedig továbbra is Románia (0,48 százalék). A visegrádi országok közül változatlanul Csehország mutatója (2,00 százalék) állt a legközelebb az uniós átlaghoz, míg Szlovákiáé (0,95 százalék) maradt el a legnagyobb mértékben attól.

Vállalkozási szektor

2021-ben a vállalkozási szektor K+F-ráfordításának 27 százalékát többségében belföldi, 70 százalékát többségében külföldi tulajdonú vállalkozások költötték el. A vállalkozói (döntően saját) forrásból származó pénzösszegek dominanciája mellett a belföldi tulajdonúaknál az állami, a külföldi tulajdonban lévőknél pedig a külföldi forrásoknak van még meghatározó szerepük a vállalkozások K+F-tevékenységének finanszírozásában.

A vállalkozási szektor állami forrásain belül kiemelkedőek a hazai pályázati támogatások, amelyek mindkét fenti tulajdonforma állami forrásainak egyaránt több mint kilenctizedét tették ki.

A többségében külföldi tulajdonú vállalkozások külföldi forrásai szinte teljes egészében nem rezidens vállalkozásoktól származott, míg ez az arány a többségében belföldi tulajdonúaknál 74 százalék volt, utóbbiak esetében a fennmaradó rész döntően európai uniós támogatások formájában (21 százalék) érkezett.

A K+F-tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja az utóbbi években tapasztalt kismértékű csökkenés ellenére 2021-ben is igen magas volt (egyedül a K+F-ráfordítások tekintetében emelkedett valamelyest a koncentráció). A top 100 vállalkozás költötte el a vállalkozási szektor K+F-ráfordításának 71, a teljes nemzetgazdaságinak 53 százalékát. Ők foglalkoztatták az országos K+F állományi létszám több mint negyedét, valamint a kutatók közel harmadát, míg a vállalkozási szektorban dolgozók bő felét és a kutatók közel hattizedét.

Kiemelkedően fontos az a top 10 K+F-tevékenységet folytató vállalkozás, amelyeknél a top 100 vállalkozás K+F-ráfordításainak 60, a kutatással foglalkozók létszámának pedig 50 százaléka összpontosult.

Forrás: KSH