A papírmentes ellenőrzéssel a NAV újabb lépést tesz az Európai Unió első papírmentes adóhivatala címének megszerzése érdekében. Az újítással a vállalkozások is nyernek, nemcsak azért, mert ezáltál gyorsabbak lesznek az ellenőrzések, hanem azért is, mert az aláírást követően azonnal elérhetővé válik a jegyzőkönyv. Azt ugyanis, amint elkészült, a helyszínen a jelenlévők digitálisan aláírják – vagy elektronikus aláírással, vagy a tableten közvetlenül. Természetesen a kisvállalkozások közül azoknak, akik nem kötelesek elektronikus kapcsolattartásra, és egyelőre ezen nem szeretnének változtatni, a kinyomtatott jegyzőkönyvet postán küldi meg a NAV. A papírmentes ellenőrzésre július 1-től fokozatosan áll át a NAV.

Július 1-től változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában. Érdemes felkészülni a változásra, még akkor is, ha idén nem kell arányosítani, vagyis a teljes évre járó kerettel, a 120 nappal lehet számolni a július 1. és december 31. közötti időszakban. Lényeges az is, hogy az alkalmi munkára vonatkozó időbeli korlátozás fennmarad: ugyanazon munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig létesíthető határozott időre szóló munkaviszony. Továbbá 2025-ben érvényben marad, hogy idénymunka esetén azonos felek között az évi 120 napot nem haladhatja meg a munkanapok száma.

Már hatályos a foglalkoztatotti jogviszonyt tisztázó eljárás is. Az új eljárás védi a munkavállalót és adminisztrációs könnyítést is hoz, hiszen revizori ellenőrzés helyett a NAV figyelmeztetését követően van lehetőség a hiba javítására. Ha a munkáltató a felhívástól számított 15 napon belül nem rendezi jogszerűen munkavállalói jogviszonyát vagy nem teljesíti járulékbevallását, a NAV alkalmazottanként 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja a foglalkoztatót.

Július 1-től szja-mentes a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj. Könnyebbséget jelent az is, hogy ezt a kedvezményt a magánszemélynek nem kell kérnie, azt a díjat folyósító szerv (jellemzően a Magyar Államkincstár) kifizetésekor automatikusan figyelembe veszi, vagyis ezt a kedvezményt a magánszemélynek nem kell adóelőleg-nyilatkozatban kérnie. Ha a magánszemély egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető. A CSED és örökbefogadói díj esetében az ellátást nem terheli társadalombiztosítási járulék, csak a GYED-et 10 százaléknyugdíjjárulék, de a kedvezményt érvényesítő magánszemély a folyósító szervtől adóelőleg-nyilatkozatban kérheti a családi járulékkedvezmény érvényesítését.

Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy havonta, egy gyermek esetén maximum 15 ezer, két gyermek esetén kedvezményezett eltartottanként 30 ezer, három, és minden további gyermek esetén kedvezményezett eltartottanként 49 500 forint kedvezmény érvényesíthető az adóból vagy járulékból. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a kedvezmény 2025. július 1-től – jogosultsági hónaponként adóban számítva – 10 000-ről 15 000-re növekszik. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt. Nekik célszerű júliusban új adóelőleg-nyilatkozatot adniuk az emelt összegű kedvezményről, hogy munkáltatójuk már júliustól magasabb összegben vegye figyelembe a családi kedvezményt az szja-előleg megállapításakor. (NAV)