Az elmúlt évben is számos komoly nehézséggel kellett szembesülnie a mezőgazdaság szereplőinek. Tovább tartott a felvásárlási árak mélyrepülése, ami különösen a szántóföldi gazdálkodást folytató termelőket érinti érzékenyen. Ennek is köszönhető, hogy az AgroFeeling friss felmérésében részt vevő gazdálkodók 30 százaléka veszteséges évről számolt be.
A mezőgazdasági termelés eredményessége szempontjából a válaszadók 35 százaléka ítélte kifejezetten rossznak, további 28 százaléka pedig közepesen gyengének a 2024-es évet. Bár ezek a számok az előző évekhez viszonyítva pozitív elmozdulást mutatnak, számos gazdaság szenvedett el sorozatos veszteségeket az elmúlt évek során. Ez is az oka annak, hogy az AgroFeeling felmérés mostani adatai szerint azok közül, akiknek negatív tapasztalataik voltak, 8 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy várhatóan abbahagyják a gazdálkodást. 41 százalék kényszerűen változtat, vagy visszafogja a tevékenységét, miközben 51 százalék a korábban megszokott módon folytatja tovább a tevékenységét.
Mi tartanak a termelők a legnagyobb kihívásnak?
A válaszadók szerint a két legnagyobb kihívás a felvásárlási árak alakulása, illetve a kiszámíthatatlan időjárás – az előbbit 74 százaléknyian, az utóbbit 68 százaléknyian jelölték meg komoly nehézségnek a gazdálkodásukat érintően. A költségek emelkedése (gépek, inputanyagok drágulása) szintén nehézséget jelent a többség számára, 58 százaléknyian tartják ezt problémának. Az új támogatási rendszertől, az ahhoz kapcsolódó adminisztrációs nehézségektől azonban immár jóval kevesebben tartanak, mint korábban: a tavalyi 48 százalékhoz képest idén ez a tényező a válaszadók 35 százaléka számára jelent komoly kihívást.
A kihívások óhatatlanul alkalmazkodást, változtatási kényszert jelentenek. A többség (51 százalék) a támogatási rendszer által megkövetelt változtatások bevezetésére koncentrál. A felvásárlási árak alacsony szintje miatt 31 százaléknyian tervezik átalakítani a vetésforgót, ők más növényeket is kipróbálnak az eddig megszokottakon kívül. A technológia fejlesztésében, a precíziós megoldások alkalmazásában a korábbinál többen, 20 százaléknyian gondolkodnak. Az éghajlatváltozás miatt 11 százaléknyian az öntözés lehetőségének kialakítását tervezik legalább a területüknek egy részén.
Kevés a forrás újabb gépekre
Az eredményesség javulásához a technológiai háttér bővítésére is szükség van, és a következő 12 hónapban a gazdálkodók 27 százaléka tervezi is új gépek beszerzését (tavaly 20 százalék volt ez az arány). A gazdálkodók szűk többsége, 53 százaléka azért nem költ újabb gépekre, mert jelenleg nincsen elegendő forrása hozzá. Ebből a szempontból is szomorú aktualitása a felmérésnek, hogy épp annak kezdeti időszakában jött a hír, hogy az agrártárca elhalasztotta az idei precíziós pályázatot, a forrásokat ugyanis sürgős állatjárványügyi célokra csoportosítják át.
Az állattartók 40 százalékát érintik valamilyen formában az idei járványos betegségek hatásai
Az idei felmérés az aktuális járványos állatbetegségeknek (ragadós száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza) az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodókra gyakorolt hatását is igyekezett feltárni. A válaszadók 20 százaléka számára okozott értékesítési nehézségeket a járványokhoz kapcsolódó korlátozások bevezetése, 5 százalék számára jelentős költségnövekedést okoztak a megelőző intézkedések, további 15 százaléknyian számítanak arra, hogy a jövőben nehezebbé válhat a gazdálkodása az említett pandémiák miatt.
Változatlan érdeklődés övezi az AÖP-öt
Bár az Agro-Ökológiai Programmal kapcsolatban (AÖP) továbbra is megfogalmazódnak különböző félelmek (elsősorban a nagyobbaknak kedvez, túl sok a kapcsolódó adminisztráció stb.), ennek ellenére a válaszadók körülbelül háromnegyede jelezte azt, hogy 2025-ben részt vesz az AÖP-ben. A kimaradó gazdálkodók 71 százaléka tavaly sem vett részt, 29 százaléka pedig tavaly kipróbálta, ám idén már nem fog részt venni.
