(A bérmegállapodást Orbán Viktor miniszterelnök mellett Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Palkovics Imre és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke írta alá.)
A minimálbér 11 százalékkal nő és 322 800 forint lesz havonta, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik és 373 200 forint lesz havonta. A bértárgyalások hátterét elemezte írásában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, amelyet IDE kattintva olvashat.
Orbán Viktor jelezte: egy bizonyos szint fölé nem tudják vinni a gazdaság növekedését addig, amíg a „háború árnyéka itt van a fejünk felett”, és súlyos hatással van Közép-Európára, valamint a német gazdasági övezetre. Ilyen nemzetközi körülmények között még inkább felértékelődik, hogy nem a kormánynak kellett döntenie, hanem a felek megtudtak állapodni – mutatott rá, megjegyezve: nehezítette a megállapodást az is, hogy valójában egy korábban megkötött hároméves megállapodást kellett korrigálni. Azért kellett hozzányúlni a megállapodáshoz, mert a háború miatt alacsonyabb a növekedés, és nem voltak tarthatóak azok a vállalások, amelyek az eredeti szerződésben szerepeltek.
A miniszterelnök komoly bravúrként értékelte, hogy a felek a szerződésmódosításról megállapodásra tudtak jutni, értékelése szerint ehhez sokkal több akarat kell, mint egy szerződés létrehozásához. Rámutatott: a kormány munkaadó is, és ágazati bérfejlesztéseket hajt végre, amelyek befolyásolták ezt a megállapodást. Tanárok, egészségügyi dolgozók, igazságügy, fegyverpénz, önkormányzati alkalmazottak, kultúra, szociális szféra – mind olyan terület, ahol 15 százalékos béremelés történik 2026-ban is. Emellé jönnek az adócsökkentések, amelyek elsősorban a családok helyzetét javítják majd.
Kiemelte: a megállapodáshoz a kormány segítséget nyújtott részben adócsökkentésekkel, részben a kereskedelmi és iparkamarával kötött 11 pontos kis- és középvállalkozók számára nyújtott adókedvezményekkel. Ez „elvitt a költségvetésből” 90 milliárd forintot, ezért nem volt lehetséges, hogy még járulékcsökkentést is végrehajtsanak, amit szeretettek volna, mert nem fért bele az észszerű költségvetési gazdálkodás kereteibe – mutatott rá. Jelezte: nem mondtak le erről, de nem tudják az évet ezzel kezdeni.
A miniszterelnök, szintén a megállapodást támogató elemeként, említette az első otthonteremtés háromszázalékos hitelprogramját, mondván, ez nem a bérekhez kapcsolódik, de oly módon összefügg vele, hogy a legtöbb ember számára a jövedelemszerzés célja a saját lakáshoz jutás, és ez a fiatalok esetében különösen így van.
Orbán Viktor gratulált a munkaadóknak és a munkavállóknak a megállapodás tető alá hozásáért, és hangsúlyozta: a kormány szívesen írja alá ezt, mert a megállapodás nem tér el a munkaalapú társadalom megteremtésének nagy tervétől, ami a kabinet lépéseit már 15 éve vezeti. Emlékeztetett, hogy 2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak, és úgy értékelt: Magyarország a teljes foglalkoztatás állapotában van, ma már a munkaerő hiánya jelentősebb kihívás a gazdaság számára, mint a munkanélküliség.
Jelezte: jelenleg 65 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, és jövőre 35 ezer engedélyt fognak kiadni vendégmunkásoknak. Még így is marad 20-30 ezer olyan betöltetlen állás, amire egyelőre nem enged be a kormány külföldről vendégmunkásokat. „Abban reménykedünk, hogy Magyarországról tudjuk még ezt a 30 ezer helyet is föltölteni, tehát mi a foglalkoztatás további növekedésére számítunk” – mondta.
Ugyanakkor rámutatott: hiába vannak munkahelyek, ha az emberek úgy érzik, hogy a munkájukat nem fizetik meg, és az emberek általában úgy gondolják, hogy az elvégzett munkájuk értéke nagyobb annál, mint amennyi bért kapnak érte. Ezért folyamatos bérnyomás alatt élnek a munkaadók és az állam is, amely szintén munkaadóként lép fel. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a piac Magyarországon elsőbbséget kapjon a bérek meghatározásában. Ezért van az, hogy a minimálbért Magyarországon, bár megtehetné, nem a kormány határozza meg, és ezért törekszik arra lassan húsz éve, hogy mindig a piacon szereplő felek állapodjanak meg a béremelésről.
Orbán Viktor megjegyezte: a rémálmai közé tartozik, hogy a munkaadók és a munkavállalók nem tudnak megállapodni egymással, és a végén a kormánynak kell hatalmi szóval eldöntenie, hogy mennyi legyen a minimálbér. Előállhat még ilyen helyzet a jövőben, ez nem zárható ki, a jogszabályok erre a helyzetre is megnyugtató rendezést írnak elő, de nem egészséges, ha ez így történik – szögezte le.
Hangsúlyozta azt is: Magyarország az elmúlt tizenöt évben minimálbér-növekedésben az EU-átlag háromszorosát hozta. Felidézte, hogy 2010-ben a minimálbér 73 ezer forint volt, a garantált bérminimum pedig 89 ezer forint.
Kiemelte, a magyar gazdaságpolitika elmúlt tizenöt évben kialakított iránya, amely a munkaalapú gazdaság megteremtését szolgálja, fenntartható és fenntartandó. Ez a megállapodás segít abban, hogy a munkaadók és a munkavállalók is úgy érezzék, a bérszabályozás a kormánytól függetlenül, a piaci viszonyok és a saját döntésük alapján alakult ki, valamint abban is, hogy a kormányt továbbra is el tudják fogadni, nem mint a bérek alakításába beavatkozó közhatalmat, hanem inkább, mint gazdaságpolitikai partnert – jegyezte meg a miniszterelnök. (MTI)
