A gazdasági élet gyorsulását, az új iparágak megjelenését, a piaci körülmények folyamatos változását, az üzleti környezet fejlődését az adózási szabályoknak is követniük kell – hangsúlyozta Besesek Botond Budapesten, a XIX. Nemzetközi Adókonferencián. Úgy vélte, 2010 után a magyar adórendszer növekedésbaráttá vált, az adók számának csökkentése mindenkinek kedvezett, a terhek mérsékléséhez a gazdaság fehérítése is hozzájárult. A változások az adózókat és a jogszabályok alkotóit is kihívások elé állították, de az új rendszerek hatékonyaknak bizonyultak.

A helyettes államtitkár szerint a változások hatására a magyar adórendszer versenyképessége javult, ami azért fontos, mert a belföldi vállalkozások nem indulhatnak hátrányból, miközben a nemzetközi mezőnyben egyre komolyabb a piaci küzdelem.

Magyarország még nem tartozik a legjobbak közé, de 2009 óta az adóék itt csökkent a legnagyobb mértékben az összes EU-tagállammal összehasonlítva. A magánszemélyeknek az eSzja bevezetése, az egyéni vállalkozóknak többek között az átalányadózási szabályok vagy az őstermelők adózásának egyszerűsítése nagy segítséget jelentett.

A helyettes államtitkár jelezte: a következő feladatok egyike az eNyugta bevezetése lesz, az eÁfa pedig szintén kötelezővé válhat, az előnyöket látva ugyanis egyre több a csatlakozó. Az áfa mellett a vállalkozások a munkavállalással kapcsolatos adók adminisztrációját tekintik a legnagyobb tehernek, ezért fontos újítás lehet az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform, amely több mint 20, foglalkoztatáshoz kapcsolódó nyomtatvány benyújtása alól mentesíti a foglalkoztatókat.

Besesek Botond közölte, hogy folytatódik a különadók kivezetése, a jogkövető adózók pedig számíthatnak a NAV támogató eljárásaira. Egyszerű adózási hibák esetén nem kell szigorú következményeitől tartaniuk, és folytatódnak azok a programok is, amelyek az önkéntes adófizetést ösztönzik.

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke üdvözölte, hogy a szakmai javaslatok többségét a döntéshozók elfogadták, értékelése szerint ezek mind jelentős változásokat eredményeztek. Herich György szintén fontosnak tartja az alkalmazkodást a változó körülményekhez, főképp a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásában, amelynek a megítélése ma még ellentmondásos. Vannak, akik a foglalkoztatás és az adóbevételek csökkentésétől tartanak, de elképzelhetőnek tartják a könyvelés és könyvvizsgálói szakma megszűnését is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, az adóhatóság vezetéséért felelős NGM-államtitkár szerint a tranzakciószintű adatszolgáltatások térnyerésével az időszakos bevallások háttérbe fognak szorulni, a mesterséges intelligencia pedig valóban kiválthat számos tevékenységet, de a magas szintű szaktudást igénylő feladatok, például az adócsalások felderítése, a tranzakciók vizsgálata nem nélkülözheti a gondolkodást. Vágujhelyi Ferenc szerint a számvitelben, az adóellenőrzésben és sok más tevékenységben sokkal fontosabb szerepe lehet az emberi intelligenciának, mint eddig, a számítógépek ugyanis ezeket nem tudják megoldani a szakértők helyett. (MTI)