Szabados Richárd kiemelte, az esemény programjait olyan szakmai tartalommal töltötték meg, hogy a résztevők hozzáértő javaslatokat kapjanak a szektort érintő kihívásokra.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a közgyűlésre a tagországokból érkező mintegy 500-600 résztvevő nemcsak a rendezvényeken vesz részt, hanem megismerheti Budapestet is, betekintést kap a magyar kulturális viszonyokba a szakmai munka mellett. A budapesti közgyűléshez kapcsolódóan hétfőn három témakör köré csoportosított üzleti túrákat szerveztek a résztvevőknek. Ezeken magyar példákon keresztül mutatták meg a nemzetközi piacon is működő női vállalkozók eredményeit, fogadtak látogatókat fintech vállalkozások, és gyárlátogatáson ismertették a tudásmegosztáson alapuló modern mintaüzem programot.

Hétfőn tartották a KKV követek ülését is, ahol szakmai kérdéseket vitattak meg a tagországok követei. A KKV Közgyűlés hétfői napját a MÜPÁ-ban zárták kulturális programokkal.

A közgyűlésen 9 cég mutatkozhatott be egy korábbi pályázat nyerteseiként. Mellettük szerepet kaptak magyar vállalkozásfejlesztési ügynökségek is szolgáltatásaik bemutatása.

A KKV Közgyűlés témakörei között szerepel a fenntartható kkv-működés, a védelmiipar és annak fejlesztése, a menedzsment képességek növelése, a digitális világban működő koalíciók, a vállalkozásfejlesztési oldalt képviselő klaszterek, az innováció és kutatás-fejlesztési témakörben a mesterséges intelligencia kérdése.

A közgyűlés keddi napját díjátadóval zárják. Az Európai Unión belül hat kategóriában meghirdetett verseny győzteseit hirdetik ki. Olyan vállalkozások kapnak elismerést, amelyek európai szinten is kiváló tevékenységet végeznek.

Nagy Márton: a pénzügyi szabályok átmeneti enyhítésére van szükség a zöld- és digitális átállás finanszírozáshoz

Az uniós fiskális szabályok átmeneti enyhítésére, és a többletforrások biztosítására van szükség a digitális és zöldátmenet finanszírozásához – mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden az unió elnökség égisze alatt zajló Európai KKV Közgyűlés keddi nyitónapján, Budapesten.

Nagy Márton méltatta az európai versenyképességi paktum elfogadását és hangsúlyozta: a kulcskérdés az, hogyan és milyen forrásból finanszírozzuk a versenyképességi és gazdasági fordulatot. Erre a nemzeti költségvetésekből nyílna lehetőség, de a jelenlegi szigorú maastrichti költségvetési szabályok jelentősen korlátozzák a tagállamok mozgásterét.

Nagy Márton hangsúlyozta: egyaltalán nem meglepő, hogy az EU lemaradt a globális versenyben Kína és az Egyesült Államok mögött. A két ország sokkal több forrást biztosít gazdaságfejlesztési célokra és ezzel versenyképességi előnyre tett szert a szigorú fiskális politikát erőltető Európai Unióval szemben. A költségvetés GDP-arányos hiányának átlaga az elmúlt években az Egyesült Államokban 9 százalék, Kínában 7,6 százalék, míg az EU-ban 4,5 százalék volt és az államadósság mértéke is hasonló tendenciákat mutatott.

Emlékeztett: az EU és az Egyesült Államok, valamint Kína közötti szélesedő innovációs szakadékot is a prudens uniós költségvetési politika magyarázza, amely az EU versenyképességi problémáinak egyik forrása. A Draghi-jelentésre kitérve elmondta: az európai vállalatok GDP-arányosan feleannyit költenek k+f-re, mint amerikai versenytársaik.

A pénzügyi források biztosítása mellett az európai versenyképesség másik kulcseleme az megfizethető energia – fogalmazott. Az amerikai vállalatok az európai szint feléért jutnak áramhoz és gázhoz és ez hosszabb távon is versenyképességi hátrányt jelent Európa számára. Az EU versenyképességi problémái az elektromos járművek (EV) piacán is megmutatkoznak. Kínában az EV-k aránya a teljes autóeladások 30 százalékát teszi ki, míg Franciaországban ez 20 százalék, Németországban 15 százalék körül alakult októberben.

Az egyes tagállamok között is jelentős különbségek figyelhetők meg: a magasabb franciaországi penetrációt a széleskörű lakossági és vállalati támogatások, valamint az olcsó nukleáris energia magyarázza.

Nagy Márton szerint érthetetlen, hogy stratégiai fontossága ellenére, miért nincs az elektromos járművekre történő átmenetet szabályozó közös uniós irányelv. Elmondta: a magyar kormány jelentős forrásokkal támogatja az átmenetet.

Kiemelte: az EU a pandémia után protekcionista irányba mozdult el, de továbbra sem áll rendelkezésre olcsó energia és az állami szubvenciók is hiányoznak.

A költségvetési hiánycélok átmeneti lazítása konszenzust igényel és nem képzelhető el Németország nélkül. A zöld és digitális beruházások a német gazdaságot is fellendíthetnék – emelte ki a miniszter.

Hubert Gambs, az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és KKV-politikai Főigazgatóság (DG GROW) főigazgató-helyettese nyitóbeszédben arról szólt, hogy az európai vállalkozásfejlesztési politika legfontosabb szakmai fórumán résztvevők javaslataikkal járulhatnak hozzá az Európai Bizottság most készülő és 2025 nyarán megjelenő új Egységes Piaci Stratégiájához. Stéphane Séjourné francia iparpolitikai biztosjelölt EP-meghallgatásán az európai cégeket sújtó adminisztratív terhek csökkentését, „okos”, digitális és zöld befektetéseket sürgetett továbbá kiállt az EU stratégiai függetlensége mellett – mondta Hubert Gambs. (MTI)

(Fotók: MTI)