A februári jelentésben az Egyensúly Intézet a területi különbségeket az exportteljesítmény és a beruházások alakulásán keresztül vizsgálta. Jelen elemzés ezt a képet tovább árnyalja: azt tekintik át, hogyan alakult vármegyei szinten az ipari termelés súlya, a vállalkozási aktivitás (ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma), valamint a bruttó átlagkeresetek az elmúlt években.
Ipari termelés vármegyei aránya
Az ipari termelés területi koncentrációja továbbra is jelentős, és erősen kötődik a nyugat-magyarországi és közép-magyarországi ipari központokhoz. Győr-Moson Sopron vármegye bár mérséklődött a vizsgált időszakban, de stabilan az egyik legnagyobb súlyú térség (12,02 százalékról 10,64 százalékra), míg Pest vármegye részesedése markánsan nőtt 2018 é 2024 között (9,35 százalékról 13,09 százalékra), ami az agglomeráció iparosodásának erősödését jelzi. Budapest súlya viszonylag stabil (10 százalék körül ingadozik).
A hagyományosan erős ipari vármegyék közül Komárom-Esztergom növekedést mutatott (7,82 százalékról 9,58 százalékra), míg Fejér vármegye részesedése csökkent (8,45 százalékról 6,20 százalékra). Kelet-Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén továbbra is meghatározó ipari központ (8 százalék feletti arány), míg Hajdú-Bihar fokozatos erősödése figyelhető meg (2,48 százalékról 3,21 százalékra). A kisebb gazdasági súlyú vármegyék – mint például Nógrád vagy Tolna – továbbra is alacsony részesedéssel bírnak (1-2 százalék körül). Összességében az ipari termelés koncentrációja fennmaradt, de egyes térségek – különösen Pest és Komárom-Esztergom – súlya erősödött.
Ipari termelés megyei aránya (%)
Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése
Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás
A vállalkozási aktivitás területi különbségei mérsékeltebbek, de jól kirajzolódik a főváros dominanciája. Budapest kiemelkedik: 231-ről 246 vállalkozásra nőtt ezer lakosra vetítve, messze meghaladva az országos átlagot (180 → 190). A magas vállalkozássűrűség a szolgáltatási szektor koncentrációjára és a kedvező üzleti környezetre utal. A fejlettebb megyék közül Pest (164 → 180), valamint több dunántúli vármegye – például Veszprém vagy Vas – szintén az átlag felett teljesít. Ugyanakkor a keleti és északi vármegyékben alacsonyabb értékek jellemzőek: Borsod-Abaúj-Zemplén (118 → 124) és Nógrád (128 → 134) tartósan az országos átlag alatt maradt.
Tendenciaként figyelhető meg, hogy a legtöbb vármegyében 2021-ig emelkedés történt, majd stagnálás vagy enyhe visszaesés következik.
Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás (db)
Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése
Bruttó átlagkereset
A jövedelmi különbségek továbbra is jelentősek, és szorosan összefüggnek a gazdasági fejlettséggel. Budapest kiugró értékeket mutat: a bruttó átlagkereset 2019 és 2025 között 450 ezer forintról 851 ezer forintra nőtt, jelentősen meghaladva az országos átlagot (360 ezer forint → 705 ezer forint). A magas ipari aktivitású vármegyékben – például Győr-Moson-Sopron (378 ezer → 737 ezer forint), Komárom-Esztergom vagy Fejér – szintén kiemelkedő bérszintek figyelhetők meg. Ezzel szemben a keleti és periférikus vármegyékben – például Szabolcs-Szatmár- Bereg (250 ezer → 523 ezer forint) vagy Békés (266 ezer → 537 ezer forint) – a bérek tartósan az országos átlag alatt maradtak. Ugyanakkor minden vármegyében dinamikus bérnövekedés történt. A relatív különbségek azonban nem csökkentek érdemben, így a területi bérszakadék továbbra is fennáll. A legjelentősebb konvergencia Hajdú-Bihar (7 százalékkal közeledett az országos átlaghoz), Szabolcs-Szatmár-Bereg (5 százalékkal) és Baranya (4 százalékkal) vármegyében történt. Hajdú-Bihar és Baranya esetében ez összefüggésbe hozható az ipari hozzáadott érték megyei bővülésével.
Bruttó átlagkereset (Ft/fő/hó)
Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése
