Az Egyensúly Intézet havi jelentéseiben rendszeresen elemezzük a makrogazdasági folyamatok aktuális alakulását és a legfrissebb gazdasági adatok változásait. Jelen esetben azonban a szokásosnál hosszabb időtávon vizsgáltuk a főbb makrogazdasági trendeket, hogy jobban kirajzolódjanak a ciklikus változások és a gazdasági fordulópontok. A vizsgálatot emellett területi, vármegyei szintű adatokkal egészítettük ki, hogy a gazdasági folyamatok térbeli különbségei is láthatóvá váljanak – írja az Egyensúly Intézet.
Makrogazdasági adatok vizsgálata hosszabb időtávon
GDP
A GDP a kilencvenes évek végén és a 2000-es évek elején stabil, jellemzően 3–5 százalék közötti növekedést mutatott. A 2008-2009-es pénzügyi válság jelentős visszaesést okozott, 2009-ben akár -8 százalék körüli értékekkel. A 2014-2019 közötti időszak ismét erős növekedést hozott, több évben 4-5 százalék feletti bővüléssel. A 2020-as járvány újabb visszaesést jelentett, amit rövid helyreállás követett, majd 2023 után inkább stagnáló, alacsony növekedés jellemzi a gazdaságot.
GDP növekedés negyedéves bontásban (1996-2025)
(Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése)
KKV és vállalati kamatszint
A vállalati kamatszintek a 2008-2009-es válság idején magasra emelkedtek, gyakran 10-13 százalék között mozogtak. A 2013 utáni években jelentős csökkenés következett be, és hosszabb ideig 2-3 százalék körüli alacsony szint volt jellemző az időszak során fenntartott laza monetáris kondíciók eredményeként. A pandémiából történő helyreállás, illetve az energiaár-sokk nyomán azonban gyors kamatemelkedés indult, amely ismét 10 százalék feletti szintekhez vezetett. 2024-2025-ben a kamatok mérséklődtek, de továbbra is jelentősen meghaladja az elmúlt évtizedben megszokott költségszintet.
Kkv és nagyvállalati kamatszintek (2008 – 2025)
(Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése)
Beruházási aktivitás (százalék)
A beruházások 2021-ben még erőteljes növekedést mutattak, különösen az év közepén. 2022 második felétől azonban visszaesés kezdődött, amely 2023-ban jelentős, több mint 10 százalékos csökkenéshez vezetett. A negatív trend 2024-ben is fennmaradt. 2025-ben a visszaesés mértéke már mérséklődött, ami a beruházási aktivitás lassú stabilizálódására utalhat.
Beruházási aktivitás (2021 – 2025)
(Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése)
Háztartási fogyasztás
A háztartási fogyasztás a 2000-es évek elején gyorsan bővült, majd a 2008-2009-es válság idején jelentősen visszaesett. A 2014-2019 közötti időszakban stabil, 4-6százalék közötti növekedés volt jellemző. A 2020-as Covid-járvány újabb visszaesést okozott, amit 2021-2022-ben erős helyreállás követett. 2023-ban ismét csökkent a fogyasztás, majd 2024–2025-ben mérsékelt növekedés indult.
Háztartások fogyasztása (2000-2025)
(Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése)
Területi gazdasági különbségek: beruházások és export teljesítmény
Exportértékesítés nettó árbevételének aránya
Az export döntő része Budapesthez kötődik: a főváros részesedése 2018-ban 32,72 százalék volt, 2022-re 39,52 százalék-ra nőtt, majd 2023-ban 35,18 százalékra mérséklődött. A nyugat-magyarországi ipari vármegyék szintén jelentős szerepet játszanak: Győr-Moson-Sopron exportaránya 2018-ban 10,41 százalék volt és 2023-ban is magas, 8,95 százalék maradt, míg Fejér vármegyéé 6,78 százalékról 5,29 százalékra csökkent. Komárom-Esztergom vármegye exportaránya 6,30 százalékról 7,45 százalékra nőtt, ami erős ipari exportteljesítményt jelez. Pest vármegye részesedése szintén jelentősen emelkedett: 8,51 százalékról 12,22 százalékra nőtt a vizsgált időszakban. Ezzel szemben több kisebb gazdasági súlyú megye – például Nógrád (0,57 százalékról 0,46 százalékra) vagy Békés (0,70 százalékról 0,60 százalékra) – csak marginális részt képvisel az országos exportból.
Exportértékesítés nettó árbevételének aránya vármegyénként
(Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése)
Egy főre jutó beruházás (1000 forint)
(Forrás: KSH alapján az Egyensúly Intézet szerkesztése)
A beruházások erősen koncentráltak: Budapest minden évben kiemelkedett, ahol az egy főre jutó beruházás 2018-ban 2079 ezer forint volt, 2022-re 2675 ezer forintra emelkedett, majd 2023-ban is magas, 2488 ezer forint maradt. A főváros agglomerációjában Pest vármegyében is jelentős növekedés figyelhető meg: az érték 552 ezer forintról 1225 ezer forintra nőtt 2022-re, majd 2023-ban 1092 ezer forint volt. A nyugati ipari térségekben továbbra is magas beruházási szintek jellemzőek: Győr-Moson-Sopron vármegyében az egy főre jutó beruházás 892 ezer forintról 870 ezer forintra változott a vizsgált időszakban, miközben más nyugati vármegyékben – például Fejérben vagy Komárom-Esztergomban – szintén magas értékek figyelhetők meg. A keleti régiók közül Hajdú-Bihar mutatta a legerősebb növekedést, ahol az egy főre jutó beruházás 335 ezer forintról 1620 ezer forintra ugrott. Ezzel szemben több periférikus vármegye, például Nógrád (136 ezer forintról 243 ezer forintra) és Békés (190 ezer forintról 292 ezer forintra) továbbra is jelentősen az országos átlag (730 ezer forint → 1102 ezer forint) alatt maradt. Összességében a beruházások területi különbségei jelentősek maradtak, bár egyes keleti vármegyék felzárkózása megfigyelhető, elsősorban a térségbe áramló FDI-nak köszönhetően.
