A globális szervezet éves ESG Due Diligence tanulmánya, amely már harmadik éve készül, rámutat arra, hogy az ESG prioritása az elmúlt egy-másfél évben növekedett, annak ellenére, hogy számos országban a vállalatfelvásárlások piaca lassulást mutatott a magasabb kamatlábak következtében.

Több mint 600 aktív üzleti döntéshozó osztotta meg véleményét a KPMG kutatásában, értékes betekintést nyújtva arról, hogy a vezető befektetők és tanácsadók hogyan kezelik az ESG átvilágítás gyakorlati kihívásait. A 2022-es első tanulmányban világosan kiderült, hogy az üzleti szakemberek gyakorlati nehézségekkel küzdenek az ESG szempontok kezelésében, annak ellenére, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak azoknak az átvilágítások során. Az idei globális jelentés szerint már az üzleti döntéshozók 70 százaléka számolt be az ESG szempontú átvilágítások fontosságának növekedéséről az elmúlt 12-18 hónapban. Négyből öt válaszadó mondta, hogy a szélesebb értelemben vett ESG szempontok már kifejezetten szerepelnek a vállalatfelvásárlások kapcsán összeállított feladatlistájukon – ez az arány 2023-ban még csak 74 százalék volt. Ez a növekedés annak ellenére történt, hogy a felvásárlási aktivitás csökkent, és egyes országokban az ESG megítéléséről politikai szintű viták is folynak.

Előre tekintve, az üzleti döntéshozók több mint fele (57 százalék) nyilatkozott úgy, hogy várhatóan ESG szempontú átvilágítást is fog végezni az elkövetkező két évben a legtöbb tranzakciója során. Mindössze 6százalék jelentette ki egyértelműen, hogy nem tervez ilyen típusú átvilágítást a jövőben.

„Az itthoni adásvételi tranzakciók esetében az ESG szempontú átvilágítás még relatíve ritkán fordul elő dedikáltan, de a közelmúltban is egyre többször volt rá példa” – nyilatkozta Rakó Ágnes, a KPMG ESG szolgáltatásokért felelős partnere. „A világ ebbe az irányba megy, és az ESG szempontok vizsgálata várhatóan el fog terjedni a relatíve kisebb volumenű ügyleteknél is. Erre mi is készen állunk, mind az általános M&A tranzakciós tapasztalatunkkal, mind a házon belüli ESG szakértelmünkkel.”

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az üzleti döntéshozók elsősorban azért végeznek ESG elemzést, mert hisznek abban, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek korai azonosítása számszerűsíthető értékkel bír. A befektetők másik fontos motivációja, hogy az ESG szempontok értékelése segít megfelelni a szabályozási követelményeknek, ezt a globális válaszadók 44 százaléka említette. Jelentős regionális különbségek is vannak ugyanakkor ebben a tekintetben: Európa, Ázsia és a Csendes-óceán térsége sokkal fontosabbnak tartja a szabályozási követelményeket, mint az amerikai régió.

Belső motivációk vs. külső elvárások

Az üzleti döntéshozók közel háromnegyede szerint az ESG Due Diligence fontossága azért is nőtt, mert az üzleti érintettek elvárásai is megváltoztak ezen a területen. Ez azonban vállalatonként eltérő módon jelenhet meg. Például a Private Equity alapok kezelői számára a forrást biztosítók követelményei nagyon fontos szerepet játszanak. Emellett a válaszadók mintegy kétharmada jelezte, hogy üzleti stratégiájuk legutóbbi frissítése után nőtt számukra az ESG átvilágítás relevanciája.

Az ESG növekvő jelentősége ellenére megfigyelhetők azért kevésbé pozitív tényezők is. A felmérés szerint a vállalati befektetők 60 százaléka és a pénzügyi befektetők 80 százaléka relatíve alacsony költségvetést különített el az ESG átvilágításra, amellyel potenciálisan korlátott szabott a külső tanácsadóknak abban, hogy a tranzakciós szereplők által elvárt magas minőségű átvilágítási munkák készülhessenek.

A befektetők továbbra is küzdenek azzal, hogy meghatározzák az ESG átvilágítás észszerű volumenű, ugyanakkor végre is hajtható terjedelmét, figyelembe véve azt is, hogy ehhez, illetve a potenciális megállapítások számszerűsítéséhez a céltársaságok részéről minőségi adatszolgáltatásra van szükség. „Van azért elmozdulás ebbe az irányba, hiszen a tisztánlátás minden érintett fél érdeke lehet: A jobb minőségű ESG dokumentáció bázisán az eladók és az eladói oldali tanácsadók mélyebb, az értékteremtés szempontjából relevánsabb elemzéseket végezhetnek, amely révén jobb tárgyalási feltételeket tudnak teremteni a tranzakciók során” – teszi hozzá Rakó Ágnes. Az ESG átvilágítást, illetve az üzleti/kereskedelmi és működési átvilágítást végző csapatok közötti szinergiák is egyre világosabbá válnak.

A KPMG ESG Due Diligence Tanulmány 2024 világosan mutatja, hogy az ESG szempontok egyre fontosabbak az M&A tranzakciókban, de a költségvetési korlátok és az adatminőségi problémák továbbra is jelentős kihívásokat jelentenek, amelyek megoldása szükséges az átvilágítás hatékonyságának maximalizálása érdekében.