2023 márciusában az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,0 százalékkal mérséklődött – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az ipari export volumene 0,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 31, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 23 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 17,0, a feldolgozóiparé 13,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,9, a csekély súlyú bányászaté 23, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 25 százalékkal csökkent.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 23,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 27, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 21 százalékkal nőtt.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 23 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 12,9 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 24, az elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 12,1 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 13,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,3 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi hét alágazatban 9,0 és 46 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a tejfeldolgozásban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 17,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a kohászati ágazatban (fémalapanyag gyártása) még ennél is nagyobb mértékben csökkent a volumen.

Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában, ahol márciusban 27 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, nagyrészt a műanyagalapanyag-, a műtrágya-, nitrogénvegyület-, illetve a szervesvegyialapanyag-gyártás jelentős visszaesése miatt.

A legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Régiók

Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (6,4 százalékkal), Pest régióban (2,8 százalékkal) és Közép-Dunántúlon (0,3 százalékkal), nőtt. A többi régióban 1,9 és 16,4 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Budapesten.

Rendelések

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,3 százalékkal nagyobb volt a 2022. márciusinál. Az új belföldi rendelések 13,4 százalékkal visszaestek, ugyanakkor az új exportrendelések 10,2 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány március végén 7,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Első negyedév

2023. január–márciusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3,1 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 58 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,5, a 42 százalékot képviselő hazai értékesítésé 15,2 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipar 13 alága közül 8-ban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A többi 5-ben 0,1 és 31 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, míg a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 16,7 százalékkal bővült. (KSH)