A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentése szerint 2024 első félévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok alapján 1,3 százalékkal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján 1,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékos visszaesést mutatott. A GDP féléves volumenváltozásának növekedésében jelentős szerepet játszott az alacsony bázis, ám az idei teljesítmény továbbra sem érte el a 2022. évi hasonló időszak szintjét.
Az OPTEN adatai szerint júliusban tovább csökkent a működő társas vállalkozások száma több mint 700 céggel, így tavaly decemberhez képest jelenleg közel 8 ezerrel kevesebb vállalkozás járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. „2022 októbere óta tart ez a folyamat, a július már a második hónap, amikor a társas vállalkozások száma 510 ezer alá csökkent az idei évben. A megszűnések mértéke szezonálisan nem kiugró, a tavalyi évnél alacsonyabb szinten mozog, és a járvány előtti időszakot idézi. Az alapítási kedv azonban egyértelműen alacsony, ami véleményem szerint a gazdasági környezet állapotát tükrözi” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az elmúlt két évben a július nem bizonyult a cégalapítások szempontjából erős időszaknak, az új alapítások száma jellemzően alatta maradt a havi átlagnak. Bár idén júliusban a cégalapítások száma több mint száz vállalkozással növekedett az előző hónaphoz képest, még így is több mint 60 céggel maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva. Jelenleg nem látszik arra utaló jel, hogy a cégalapítási kedvben jelentős változás következne be. Az elmúlt évek legnagyobb cégalapítási hullámát 2021-ben tapasztaltuk, amikor az év első hét hónapjában több mint 20 ezer vállalkozás jött létre, és éves szinten is rekordot döntve közel 34 ezer céget alapítottak. Ennek hátterében valószínűleg a 2020-ban a járvány miatt elhalasztott cégalapítások következő évre történő átvitele, valamint a gazdaság „felpattanásába” vetett bizalom állt, amelyet a 2021-es GDP adatok részben alá is támasztottak. Azonban 2022-től a gazdasági környezetben bekövetkezett jelentős változások – mint a háború, az energiaválság és az árfolyam-ingadozások – nem kedveztek a cégalapítási kedvnek.
Az alakulások és megszűnések olyan statikus képet festenek, amelyben a megszűnés a cégbírósági törlést jelenti. Valójában azonban egy vállalkozás gyakran már előbb befejezi a gazdasági tevékenységét, még mielőtt a cégbírósági eljárás megkezdődne. Ezért fontos figyelemmel kísérni az elindított eljárások számát és azok viszonyát az új alapításokhoz, mivel ez jobban tükrözheti a gazdaság tényleges állapotát. Az idei év első hét hónapjában a cégalapítások és az új eljárások egyenlege negatív volt, több mint 5 ezer céggel többen szüntették meg tevékenységüket, mint ahány új vállalkozás indult. Ez a szám tavaly ugyanebben az időszakban még nem érte el a négyezret. „Az idei egyenleget összehasonlítva a tavalyival azt látjuk, hogy az alapítások száma ezerrel kevesebb volt, mint az előző évben, és az eljárások száma is kissé meghaladta a tavalyit. Mindez arra utal, hogy jelenleg nem várható tartós fordulat a cégtrendben” – mondta Alföldi Csaba.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júliusi értéke átlagosan 9–10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Heves vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Veszprém, Somogy és Békés vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
