Nagy Márton a Századvég által végzett felmérés eredményeinek ismertetése során hangsúlyozta: a Demján Sándor Program támogatásai jó helyre irányulnak, központi kérdés, hogy a hazai vállalatok versenyképessége dinamikusan fejlődjön. Emellett vizsgálják további adóegyszerűsítések, adócsökkentések lehetőségét – jelezte keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) megállapodás aláírását tervezi, főként a bürokráciacsökkentés, az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés kérdésében fogalmaznak majd meg konkrét célokat, amelyeket egy következő négyéves együttműködés keretében teljesítenek – közölte a miniszter. (Nagy Márton a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével 2025. március 17-én kötött együttműködési megállapodást, a VOSZ részéről Eppel János elnök írta alá a dokumentumot.)

A Századvég január-februárban végezte a felmérést, amely a vállalati szektort tekintve reprezentatív, és a mintában a kkv-szektor felülreprezentált. Az NGM elsősorban azt szerette volna megtudni, hogy mit várnak a vállalatok 2025-ben, és a kormányzat mit tud tenni annak érdekében, hogy a beruházási aktivitást javítsák.

Nagy Márton pozitív fejleménynek nevezte, hogy a felmérés alapján idén a vállalatok 57,1 százaléka tervezi növelni beruházási kiadásait a tavalyi 27,2 százalékhoz képest. Leginkább a mezőgazdaság, az egészségügy és a telekommunikáció területén terveznek beruházásokat a cégek, míg a feldolgozóiparban és a logisztikában kevésbé, a gyenge külső kereslet miatt. A külső kereslet már a következő hónapokban is változhat, ha a várakozásoknak megfelelően elindul a német gazdaság növekedése – emelte ki.

A miniszter szerint óvatos optimizmusra ad okot, hogy a vállalatok több mint 42 százaléka a termékeik iránti kereslet élénkülésére számít, és csak 13,5 százalék vár csökkenő keresletet. Főként a mikro- és kisvállalkozások bíznak a kereslet felfutásában, a középvállalkozások és a nagyvállalatok általában pesszimistábbak. A felmérés alapján 2025-ben a vállalatok beruházásait már sokkal kevésbé hátráltatja a munkaerőhiány.

Nagy Márton hangsúlyozta: óvatosságra intenek ugyanakkor a vállalkozások félelmei. A kkv-szektor legjobban az inflációtól tart, a válaszok alapján az inflációs kihívásokkal, a külső kereslettel és az adminisztrációs terhek csökkentésével foglalkoznia kell a gazdaságpolitikának. A vállalatok többsége úgy ítéli meg, hogy az euró árfolyamának változékonysága hatással van működésére, és kiszámíthatóságot, stabil árfolyamot szeretnének látni. A munkaerő létszámát tekintve a cégek 75 százaléka nem tervez változást, a fennmaradó 25 százalékon belül többen terveznek létszámbővítést, mint csökkentést.

A felmérés szerint a vállalatok a tavalyihoz hasonlóan idén is nagyrészt saját tőkéből terveznek beruházni, illetve hatékonyságukat növelni, a hitelhez való hozzáállás visszafogott. A kkv-k még nem tanulták meg, hogy mik a hitelforrások előnyei. A pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából is nagyon fontos szerepe van a Demján Sándor Programnak. A hitelezési fordulat főként a kkv-k esetében szükséges gazdaságpolitikai cél, a bankoknak is kell erőfeszítéseket tenniük ennek érdekében – fogalmazott Nagy Márton. (MTI)

Lakatos Péter/MTI fotóján Vers Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtófőnöke (balra) és Nagy Márton