Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol).
Keresetek változása a V4 országokban és Romániában (vásárlóerő-paritáson, euróban)
Forrás: Eurostat (2024)
Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek. Bár volt egy-egy év, ahol nulla közeli bérnövekedést tapasztalhattunk, a válságok időszakában sem csökkent érdemben a mutató. Összességében az előző két évtizedben euróban közel két és félszeresére nőttek a vásárlóerő-paritáson számított bérek, így jelenleg az EU-s átlagkereset 67 százalékát viszik haza a magyar munkavállalók. Ezzel a 27 tagország közül a 22. helyen áll Magyarország (2004-ben a 23. volt).
Az előző húsz évben a hazai keresetek megelőzték a szlovák béreket (2016-ban), illetve nagyjából párhuzamosan emelkedtek a csehekével és a lengyelekével. A románok fokozatosan zárkóznak fel a visegrádi országokhoz, de összességében is bérkonvergencia figyelhető meg a régióban.
Némiképp más következtetéseket vonhatunk le, ha a béreket nem vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk, hanem abszolút értékben. Ez jól jelzi, hogy külföldre utazva, vagy külföldi termékeket vásárolva mennyit ér a fizetésünk.
Keresetek változása a V4 országokban és Romániában (euróban)
Forrás: Eurostat (2024)
A 2004-2022. közötti időszakban a cseh fizetések kilőttek, a magyar, a szlovák és a lengyel bérek lényegében együtt nőttek, miközben a román bérek nem közelítettek a magyarokéhoz. Összességében az euróban számított hazai keresetek 2,4-szeresére emelkedtek a vizsgált időszak alatt, ami inflációval korrigálva évi 3,1 százalékos reálkereset növekedést jelent. 2022-ben azonban így is csak az EU-s átlag 41 százalékán (az osztrák 30 százalékán) álltunk, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ezen mutató tekintetében.
