Jelenleg a három legnagyobb minősítő, a Fitch, a Moodys és az S&P esetében is Magyarország adósságbesorolása negatív kilátással a befektetésre ajánlott kategória alsó határa közelében található. Legkorábban, május 22-én a Moody’s felülvizsgálata várható, de az S&P egy héttel későbbi felülvizsgálata a legkritikusabb, mivel náluk csupán egy lépés választja el Magyarországot a bóvli kategóriától.

Bár a hitelminősítők indokolt esetben bármikor léphetnek, az új kormány felállásáig nem valószínű azonnali leminősítés. Az intézmények ugyanis kommunikációjuk alapján megvárják a költségvetést stabilizáló és egyéb gazdaságpolitikai terveket, így nagy az esélye, hogy majd azok alapján az őszi második felülvizsgálat során döntenek a felülvizsgálatról és mostanra a jelenlegi besorolás tartása várható.

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya március végéig

(milliárd forint, 2020-2025)

(Forrás: NGM)

A régiós példák esetében a 2021-es cseh és a 2023-as lengyel politikai fordulatok után sem történt hirtelen minősítésmódosítás. Idehaza viszont fontos egy új költségvetési terv elkészítése, hiszen március végére a költségvetési hiány meghaladta az éves törvényi előirányzat 80 százalékát, de az első három havi 3,4 ezer milliárd forintos hiány az időközben megemelt, 5 ezer milliárdos kormányzati várakozásnak is már a 68 százaléka.

A kormányzati év eleji kiadások jelentős része ráadásul tartós és politikailag nehezen visszavonható kötelezettség, mint a támogatott kamatozású hitelek (az Otthon Start, a vállalkozói hitelprogramok), a három- és részben a kétgyermekes anyák SZJA-mentessége, a családi adókedvezmény újabb emelése és a közszféra béremelései.

Magyar, lengyel és cseh 10 éves állampapír hozamok kamatszintje

(százalék, 2026 január-2026 április)

(Forrás: Investing.com)

Az Open Budget Survey nemzetközi kutatásai alapján Magyarország költségvetésének átláthatósága az elmúlt években rosszabbnak bizonyult a régiós társakhoz képest. A minősítők és befektetők bizalmának erősítése érdekében ezért lényeges a költségvetés átláthatóbbá tétele és az esetleges módosítások következetes átvezetése. Az európai uniós pénzek (befagyasztott kohéziós és helyreállítási alap forrásainak) felszabadítása döntő tényező lehet a hitelminősítések alakulásában. A választásokat követő napokban mindhárom hitelminősítő friss elemzést adott ki, melyben kiemelték, hogy az uniós források megszerzése a növekedési kilátások és a külső egyensúly erősítésén keresztül javíthatja erősítheti az ország hitelképességét.

A választási eredmények befektetői megítélése csökkenő hazai fiskális kockázatokat tükröz. A régiós hosszú hozamok alakulása ezt mutatja, hiszen míg a magyar 10 éves hozam a márciusi csúcshoz képest a választások utánra közel 150 bázisponttal csökkentve már bőven az év eleji szintje alatt jár, addig a régiós hozamok változatlanul a januári szintjük fölött állnak.