Gulyás Gergely az élelmiszerárstop kivezetését azzal indokolta, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint augusztusban jelentősen csökken az infláció, 15 százalék körül várható, és az infláció mérséklődésének felgyorsulása folytatódni fog ősszel is.

A miniszter bejelentette azt is, hogy a kötelező akciózás jelenleg előírt 10 százalékos mértékét 15 százalékra emeli a kormány, továbbá a kötelező akciózást kiterjesztik azokra a termékcsoportokra is, amelyek eddig az élelmiszerárstop hatálya alá estek.

A kötelező akciózással kapcsolatban kifejtette: a heti akciózási időszakot megelőző harminc napban a bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 15 százalékkal kedvezőbb áron kell adni az üzleteknek az akciós termékeket a jövőben.

Közölte: az árstopos termékeknél nem lehet a legalacsonyabb árat figyelembe venni, hiszen az az árstopos ár, ezért ebben az esetben a bruttó beszállítói árból indulnak ki és azt kell 15 százalékkal csökkenteni.

Értékelése szerint az árstopok hatékony eszközt jelentettek az infláció elleni küzdelemben. Hozzátette: a kormány reálisnak látja, hogy az inflációt le tudja törni és az egy számjegyű lesz év végére, sőt a mostani előrejelzések szerint ez akár már december előtt is bekövetkezik.

Gulyás Gergely a bevezetendő új eszközök között említette az online árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, azt, hogy augusztus 1-jétől a SZÉP-kártyát hideg élelemre is fel lehet használni, valamint azt, hogy a munkáltató további kétszázezer forintos támogatást adhat a SZÉP-kártya eddigi értékhatára felett.

A miniszter azt mondta, miközben az akciós termékeknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, miközben az infláció is csökken, addig az árstop megszűnését követően az érintett termékeknél is lesz egy fék, ami az áremelkedésnek gátat szab. Arról is gondoskodnak, hogy mindenki számára láthatóan és érthetően jelezzék az üzletek az árcsökkentett termékek körét és az árcsökkentés tényét.

Gulyás Gergely közölte, abban bíznak, hogy bejelentett intézkedéssel azon termékek köre szélesebb lesz, ahol árcsökkentés van. Megerősítette: az árstop eredményesen töltötte be rendeltetését az infláció elleni küzdelemben, az infláció megtörése megtörtént és ennek egy számjegyűvé válása év végére, vagy az előtt bekövetkezhet.

Jövő január 1-jétől változnak a babaváró hitel és a csok szabályai

Azzal indokolt: a kormány áttekintette a családtámogatási rendszert, és azt látták, hogy az elmúlt években, és főként a háború kitörése óta a körülmények alapvetően változtak meg, mert a háború, az arra adott szankciós válaszok és a magas infláció alapvetően átértékelte a jelenlegi támogatások hasznosságát.

A babaváró hitel esetében a kormány ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja, ezért 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti - közölte. Hozzátette: bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét 10-ről 11 millióra növelik.

Gulyás Gergely közölte azt is: a csok falun érvényes szabályait megtartják, és 2024. január 1-jétől 50 százalékkal, illetve egyes esetekben ennél is nagyobb mértékben megemelik a keretösszegeket. Ugyanakkor a városokban a jövő januártól nem lehet majd igénybe venni a csokot, a kormány a családügyekért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki új támogatási rendszert az 5000 főnél nagyobb településekre.

Ezt azzal indokolta, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt különösen a nagyvárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a nagyobb városokban a csok-igénylések száma jelentős mértékben visszaesett.

Kifejtette: a csok ma leginkább a kisebb településeken működik, ahol ennek felvétele és az önrész elegendő az ingatlan vásárlásához, azonban a nagyvárosokban, a megyei jogú városokban és Budapesten a csok és az önrész mellé fel kellett venni bankhitelt is. Hozzátette: miután a bankhitelezés „gyakorlatilag leállt”, mert ilyen kamatok mellett kevesen vesznek fel hitelt, azért a csok igénylések száma is jelentős mértékben csökkent.

A falusi csokot továbbra is igénybe lehet venni új lakás, ház vásárlására vagy építésére, illetve meglévő lakások felújítására, bővítésére, valamint megmarad az áfakedvezmény lehetősége is 5 millió forint erejéig.

A keretösszegek emelkednek jövőre: új családi ház építése, vásárlása esetén 1 gyermek után az eddigi 600 ezer forintos támogatás 1 millió forintra, 2 gyermek esetén 2,6 millióról 4 millióra, 3 gyermek esetén pedig 10 millióról 15 millió forintra nő. Meglévő lakás korszerűsítésénél pedig a támogatási összeg egy gyermek esetén 300 ezerről 500 ezer forintra, két gyermeknél 1,3 millióról 2 millióra, három gyermeknél pedig 5 millióról 7,5 millió forintra emelkedik. (MTI)