A magyar GDP nagyjából 61 százalékát teszi ki a háztartások fogyasztása. 2025-ben is a gazdaság kulcskérdése lesz a fogyasztás alakulása, hiszen több negyedéve a fogyasztás mutatkozik a gazdaság elsőszámú – és egyetlen – motorjának: ezt a kérdést járja körbe a gyorsjelentés. 2025 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal alulmúlta az előző negyedévit. Ha ez a dinamika kitartana egész évben, akkor közel 0,9 százalékos csökkenést könyvelne el a hazai GDP. Ezt az úgynevezett évesített növekedési rátát ábrázolja az 1. ábra, feltüntetve, hogy a GDP négy felhasználás-oldali komponense közül melyik hogyan járult hozzá az adott negyedéves dinamikához. Noha az 1. ábráról látható, hogy 2024-ben több negyedéven keresztül a fogyasztás tartós növekedési pályán tudott maradni, a növekedés 2025 elejére megtorpant, és enyhe csökkenésbe fordult: reál értelemben 0,11 százalékkal csökkent a fogyasztás 2025 első negyedévében az azt megelőző negyedévhez képest.
1. ábra. Forrás: KSH, Egyensúly Intézet saját számítás.
A csökkenés azonban a háztartások fogyasztásának közel felét kitevő kiskereskedelemben egyelőre nem mutatkozik. A magyar kiskereskedelmi forgalom 2025 elején az előző negyedévhez képest 2 százalékkal, 2024-ben pedig átlagosan 2,4 százalékkal bővült, amivel kényelmesen az EU-s átlag fölött helyezkedett el (2.ábra). Mindezek ellenére a forgalom a mai napig nem érte el a COVID-válság előtti szintet, ezzel 2025. áprilisra közel 33 százalékponttal marad a korábbi trendvonal alatt (3. ábra).
2. ábra. Forrás: Eurostat, Egyensúly Intézet saját számítás.
3. ábra. Forrás: Eurostat, Egyensúly Intézet saját számítás.
Az árrésstopot március 17-én, 30 élelmiszerkategóriára vezette be a kormány. A rendelet értelemben március közepétől 30 alapvető élelmiszer – elsősorban a csirke- és sertéshús, zsiradékok és tejipari termékek – esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Míg a kormány az árrésstop hatására a kiskereskedelem dinamikus növekedésére számított áprilisra, addig az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az árrésstop okozta fokozott vásárlói és beszállítói bizonytalanságra hivatkozva kérte – hiába – annak május 31-ei kivezetését. Az OKSZ szerint az árrésstop már eddigi működése során is torzította a piaci viszonyokat, és hosszabb távon nem fenntartható – az inflációra is legfeljebb átmeneti hatásokat gyakorol, míg bizonyos strukturális problémákat elfed. Ezzel párhuzamosan a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 százalékot meghaladó gyarapodásra számított áprilisban a kiskereskedelem volumenében. Áprilisban a kiskereskedelmi forgalom volumene az árrésstop bevezetését követően ettől elmaradva, de dinamikusnak mondható 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Bár a fogyasztás középtávon növekvő pályán van, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől. A bruttó medián reálbérek ráadásul 2024 második fele óta egyre lassuló iramban nőnek. 2025 első negyedévében a gyorsuló inflációval kiigazítva a vásárlóerő 3,3 százalékos bővülést láthattuk, ami az elmúlt másfél év legalacsonyabb értéke. (5.ábra).
4. ábra. Forrás: KSH, Egyensúly Intézet saját számítás.
5. ábra. Forrás: KSH, Egyensúly Intézet saját számítás.
A reálbérek 2023 második fele óta tartó növekedésére végre az eddig kimagasló bruttó megtakarítási ráta csökkeni kezdett 2024 második felében. A megtakarítási ráta 2024 negyedik negyedévében 17,3 százalékra mérséklődött, ami még így is valamivel az elmúlt tíz év átlaga fölött alakult (6. ábra).
6. ábra. Forrás: Eurostat. Vízszintes vonal: 2014-2024 átlag.
Fontos hangsúlyozni, hogy a megtakarítások mérséklődése sokkal inkább a reálbérek lassuló növekedésére vezethető vissza, mintsem a javulólakossági bizalomra. Ezt támasztja alá az elmúlt hónapokban stagnáló – az EU-s átlagtól 13 százalékponttal elmaradó – GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi index magyarországi értéke is, amely január óta nem tudott a mínusz 27 százalékos szintről javulni (7. ábra).
7. ábra. Forrás: Eurostat, KSH, Egyensúly Intézet saját számítás.
A reálbérek emelkedése miatt 2025-ben fokozatosan enyhülhet az óvatosság, a 2026-os választási év közeledtével pedig fogyasztást ösztönző lépések várhatóak a fiskális politika részéről. A háztartások fogyasztása így növekvő pályán maradhat: az Egyensúly Intézet a háztartási fogyasztás 2025-ben 2,9 százalékos, 2026-ban pedig 3,2 százalékos reálnövekedésére számít.
