Idén tizedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A világ legnagyobb, 32 országban zajló független munkáltatói márkakutatása, a Randstad Employer Brand Research – melynek adatfelvétele 2023 januárjában zajlott – eredményei alapján 2021 után ismét a Samsung a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT ezüstérmes lett, a Mercedes-Benz pedig megvédte dobogós helyezését. Idén egy jubileumi díj is kiosztásra került: az elmúlt tíz év legtöbbször dobogón álló munkaadóját díjazták, így a Mercedes-Benz két elismerést zsebelt be, hiszen tíz év alatt kilencszer állt dobogón.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki az IKEA, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Richter Gedeon, az Accor-Pannonia Hotels, a Coca-Cola, a McKinsey & Company, a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Microsoft, valamint a Market Építő Zrt. A legismertebb munkaadó az IKEA lett.

A magyar munkavállalók az IT-szektort tartják a legvonzóbbnak (ez az egyetlen szektor, amely több százalékot is tudott nőni vonzerőben tavalyhoz képest), amelyet az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) és a telekommunikációs ágazat követnek – már a harmadik éve ez a TOP 3. Ugyanakkor csökken a tíz legvonzóbb szektor közötti távolság, azaz nő a verseny a munkáltatói márkák között a tehetségek megszerzésében és megtartásában.

Továbbra is fontos szempont munkahelyválasztáskor a vonzó fizetés és juttatási csomag, de hasonló fontossággal bírnak a nem anyagi juttatások is, amelyet a munkaadóknak be kell építeniük a kínálatukba, figyelve a munkavállalók igényeire.

Mit akar a munkavállaló?

Magyarországon a munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb öt tényező nem változott az elmúlt három évben.

A Randstad friss kutatása szerint a legfontosabb továbbra is a vonzó munkabér és juttatási csomag, a magyarok számára az európai átlaghoz képest is fontosabb driver ez (az európia átlag index 154, a magyarországi 174.). A második legfontosabb szempont a kellemes munkahelyi légkör, amely szintén nagy eltérést mutat az európai átlaghoz képest (Európa 140, Magyarország 166), tehát a magyar munkavállalók számára különösen fontos, hogyan érzik magukat a munkahelyükön, hogyan bánik velük a vezetőjük.

A nehezen kiszámítható gazdasági környezetben tavalyhoz képest jelentősen nőtt a munkaadó pénzügyi stabilitásának a fontossága, a felmért európai országok között a magyar index lett a legmagasabb (Európa 109, Magyarország 153). A TOP5 munkahelyválasztás befolyásoló tényező között találjuk még az állás hosszú távú biztonságát, valamint a munka-magánélet egyensúlyát.

Nem mindenhol a fizetés a legfontosabb mozgatórugó: Németországban a munkahely biztonsága, Olaszországban és Angliában a work-life-balance, Norvégiában a kellemes munkahelyi légkör került idén az első helyre.
A felmérésből az is látszik, hogy a hazai dolgozóknak kevésbé fontos a munkakör tartalma. Nemcsak az európai 91-es átlag indexnél sokkal alacsonyabb a magyarországi érték (68-as index), de tavaly óta is jelentősen csökkent ennek a mozgatórugónak a fontossága. Ez egyébként Európában Hollandiában kapta a legmagasabb értéket, 140-et.

A férfiak számára fontosabb a pénzügyileg stabil munkahely és a modern technológiák használata, a nőknek pedig a lokáció és a home office lehetősége nyom többet a latban munkahelyválasztáskor. De például a magasabb végzettségűek a távmunka lehetőségét többre értékelik, mint a munkahely elhelyezkedését. A szellemi dolgozóknak a home office a fontos, a fizikai dolgozóknál pedig a munkahelyi légkör és a lokáció fontossága emelkedik ki. Az egyes mozgatórugók között korcsoportok szerint is találunk különbségeket, más-más szempont áll a generációk fókuszában.

A Randstad munkáltatói márka és munkavállalói preferencia felmérésének elmúlt tíz évében mért eredményei alapján az látszódik, hogy az a vállalat, amely a fizetés tekintetében nem tudja tartani az ütemet a piaccal, a számos szakmában tapasztalható fokozódó jelölthiány mellett lemarad, hiszen fizetés és a juttatások tíz éve a legfontosabb mozgatórugója a hazai munkavállalóknak.

Az elmúlt tíz év trendjeit nézve az is megállapítható, hogy a 2009-es gazdasági válság kiheveréséig a munkahely biztonsága a második helyen állt, majd 2017-ben, ahogy a munkaerőpiac jelöltvezérelt piaccá alakult, a kellemes munkahelyi légkör egyre fontosabb lett, és átvette a második helyet a fontos mozgatórugók között. A munkaadó pénzügyi stabilitása fontossága évről évre növekedett, a munkavállalók pedig tudják, hogy van választási lehetőségük, így évek óta nem félnek munkahelyet váltani.

Elvárások vs. felkínált értékcsomag

A munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb tényezők és a megkérdezett munkavállalók jelenlegi munkahelye által kínált értékek sorrendje nem fedi egymást. Tehát a munkavállalók vágyai és a munkaadók által kínált értékcsomag között szakadék van, a munkáltatói márkaépítéshez pedig fontos megértenie a vállalatoknak ezt a szakadékot.

Míg a munkavállalók a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb vonzerőnek, a jelenlegi munkaadójuk értékajánlatát tekintve ez csak a 9. helyen áll. A Randstad év eleji HR Trends kutatása és gap analízise is rámutatott, hogy a munkaadók nem tudták és terveik alapján nem képesek követni a munkavállalók fizetésemelési igényének mértékét az inflációs környezetben.

A fizetés mellett fontos tényező a karrierlehetőség is, a jelenlegi munkaadót azonban nem emiatt értékelik leginkább. A munkavállalók a jelenlegi munkaadójuknál a munkahely kényelmes lokációját értékelik a legtöbbre, egy ideális munkaadó esetében pedig a kényelmes elhelyezkedés mindössze a 7. helyen áll. Úgy tűnik ebből, a lokáció és a megközelíthetőség fontosabb a munkáltató választásakor, mint gondolnánk, a valós döntések során is jelentős szerepet játszik.

A munkahelyválasztáskor azonban nem csak az anyagi juttatások fontosak, hasonló súllyal esnek latba a nem anyagi juttatások is, amit a munkaadóknak egyénre szabottan szükséges integrálniuk az ajánlatukba. A válaszadók 85 százaléka tartja fontosnak az anyagi juttatásokat és 81 százalék szerint a nem anyagi juttatások is fontosak. Különösen a nőkre igaz ez (85 százalék), de a férfiakat tekintve is magas az arány (76 százalék). A magyarok a kollégákkal (70 százalék) vagy a managerekkel (67 százalék) való jó kapcsolatot tartják a legfontosabb nem anyagi juttatásnak, mindkettőt inkább a nők értékelik fontosnak.

A Randstad felméréséből az is kiderült, azok a szempontok, amelyek leginkább érdeklik a munkavállalókat, a legkevésbé érhetőek tetten – legalábbis a rendelkezésre álló információ szintjén – az ország meghatározó munkaadóinál.

Váltás: a fizetés mellett a nem anyagi juttatások is fontosak

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen az elmúlt egy évben. 2022 második felében a magyar munkavállalók 14százalék-a váltott munkahelyet, és 29 százalék tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok hasonlóak a tavalyi évben mértekhez. A Z-generáció nagyobb hajlandóságot mutat a munkahelyváltásra, mint más korcsoportok, az elmúlt hat hónapban közel 20 százalékuk váltott. 7 százalék a munkahelyén belül váltott és 7 százalék a munkahelyén belül tervez váltani, ami jelzésértékű a cégek belső karriertervezése kapcsán.

Ha a fizikai és a szellemi munkakörben dolgozókat nézzük, a kékgallérosok nagyobb arányban váltottak és terveznek váltani. 2022 második felében a szellemi dolgozók 12 százaléka váltott, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 3 százalékkal, 24 százalékra csökkent tavalyhoz képest azok száma is, akik 2023 első felében terveznek váltani. A kékgalléros munkavállalók számai minimálisan változtak a tavalyi felméréshez képest: 18 százalék váltott és 30 százalék tervez váltani.

A munkavállalók 16 százaléka fél, hogy elveszíti a munkáját. A munkahely elvesztésétől való félelem erősebb az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknél (négyből egy tart ettől), magasabb is közöttük a potenciálisan váltók aránya. A munkahely elvesztésétől félők 41 százaléka tervez váltani 2023 első felében, de azoknak a 20 százaléka is tervez váltani, akik jelenleg biztonságban érzik munkájukat. Ugyanakkor a Randstad 2023 márciusában publikált Workmonitor kutatása arra enged következtetni, hogy ez az érték akár magasabb is lehet, az akkor megkérdezett magyar válaszadók 58 százaléka félt attól, hogy a világgazdasági helyzet hatással lesz a munkahelyük biztonságára, és 34 százalékuk félt, hogy elveszíti az állását.

A magyarországi válaszadók 59 százaléka megélhetési költségek emelkedésének fényében a túl alacsony fizetést említette a munkahelyváltás okának – és a jelenlegi munkaadójukat a fizetést tekintve alacsonyan értékelték. De nem szabad alábecsülni a nem anyagi juttatások fontosságát sem: a munka-magánélet egyensúlyát a válaszadók harmada (32 százalék) említette, és közel negyedük azt mondta, hogy a managerükkel való rossz kapcsolat (23 százalék) vagy a karrierépítés lehetőségének hiánya (22 százalék) miatt mondanak fel.

A munkaadóknak a fentiek fényében mérlegelniük kell jelenlegi ajánlatukat, és ügyelniük kell arra, hogy vonzó pénzügyi és nem anyagi juttatási csomagot is hozzanak létre jelenlegi alkalmazottaik számára, ezzel versenyelőnyt szerezve a piacon.