A támogatások kombinálására speciális szabályok vonatkoznak, így várhatóan a pályázati kiírások is tartalmazni fognak erre vonatkozó korlátozásokat. „Eőfordulhat olyan eset, hogy szinte a teljes beruházási költség támogatható lehet vagy a pályázatból, vagy adókedvezményből” – összegezte Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások után igénybe vehető adókedvezmény több, mint 5 éve létezik a magyar társasági adó rendszerében, de a jelentősége a mostani energiaválságban felértékelődhet. Különösen, ha a kormány által ismertetett nagyvállalati, illetve kkv támogatási támogatásokkal együtt veszik igénybe a cégek.

A kkv-támogatási-, és a nagyvállalati gyármentő programról sok szó esett már az elmúlt napokban, röviden csak: az előbbi október elsején indult és két pillérből áll: működésiköltség támogatással, azaz a tavalyról idénre megnőtt villamos energia és földgáz árkülönbözet kifizetésével, illetve energiahatékonysági beruházások ösztönzésével.

Az energiaintenzív kkv-nak arra kell törekedniük, hogy csökkentsék a fajlagos energiafelhasználásukat és ne csökkentség a munkavállalóik számát a jelenlegi szint 90 százaléka alá 2023 év végéig. Idén és jövőre 100-100 milliárd forintot szán erre a kormány.                                                                                                                                                                        

A nagyvállalatokat érintő gyármentő program keretében hazai forrásból 150 milliárd támogatást nyújtanak azon nagyvállaltok energiahatékonyságát növelő beruházásaihoz, amelyek minimum  200 millió forintos fejlesztésben gondolkodnak. A program november 2-án indul Budapesten 30 százalékos, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással.

Bagdi Lajos szerint ezekkel jól kombinálható az energiaberuházási adókedvezmény, mely értelmében az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végső energia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Ide tartoznak a szigetelések, klímaberendezések felújítása, új nyílászárók beüzemelése, világításkorszerűsítés, napkollektor.

Nem csak az energiaköltségeket lehet csökkenteni, hanem 6 egymást követő évben a társasági adót is, de maximum annak 70 százalékos mértékéig. Arra vonatkozóan, hogy melyek azok a költségek, amelyek nem számolhatóak el, érdemes az adókedvezmény igénybevételének feltételeit tartalmazó kormányrendeletet tanulmányozni, illetve szakértők segítségét igénybe venni.

Az adókedvezmény mértéke azonban nem csupán az elszámolható költségektől függ, hanem az adott vállalat földrajzi elhelyezkedésétől és méretétől, de az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A százalékos mérték egy budapesti mikró-és kisvállalkozásnak 50 százalék, egy középvállalkozásnak 40 százalék, míg egy nagyvállalatnak 30 százalék. Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Nyugat-Dunántúl régiókban mikró-kisvállalkozónak 65 százalék, középvállalkozásnak 55 százalék, nagyvállalatnak 45 százalék az adókedvezmény mértéke.

Példával ha egy középvállalkozás Miskolcon 300 millió forint értében hajt végre energiahatékonyságot növelő beruházást, akkor maximum 165 millió forint adókedvezményt vehet igénybe 6 egymást követő évben elosztva, de maximum a társasági adója 70 százalékos mértékéig.