A szakmai szövetség hangsúlyozza: negatívan értékelik, hogy a 2022 közepén két évre bevezetett extraprofitadót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány jövőre nem vezeti ki, hanem változatlan szinten tartja.

A közleményben kiemelik: az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, amely biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a kilábaláshoz a recesszióból.

A bankszövetség állást foglalt a kormány szerda este megjelent intézkedéscsomagjáról, amelynek értelmében július 1-jétől a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetniük a magánszemélyeknek kamatjövedelmük után. Kivételt képeznek az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, valamint a magyar állampapírok, amelyek hozama után továbbra sem kell kamatadót fizetni. A rendelet a bankokat arra is kötelezi, hogy részletesen bemutassák ügyfeleiknek, mekkora hozamot érhettek volna el, ha állampapírba fektetik pénzüket.

A bankszövetség jelentős visszalépésként értékeli a megtakarítások további megadóztatását.

„Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit” – jelezték.

Véleményük szerint az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, valamint korlátozza az ügyfelek jogát a szabad döntéshozatalhoz.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt az intézkedések felülvizsgálatát és visszavonását kéri a kormánytól. (MTI)

A GFM reakciója a bankszövetség közleményére

Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket – írta pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM)a Magyar Bankszövetség csütörtökön megjelent sajtóközleményére reagálva, amelyben többek között a versenysemleges szabályozást kérte számon.

Felidézték: a GFM és a bankszövetség között 2023. május 30-án egyeztetésre került sor, ahol a minisztérium előzetesen ismertette az új kormányzati döntéseket, bemutatta azok hátterét és céljait. A tárgyalás a partnerség jegyében zajlott, amelyet a GFM a jövőben is fenn kíván tartani, hiszen a Bankszövetség fontos szereplője a hazai pénzügyi rendszernek – hangsúlyozta a minisztérium.

Kiemelték, hogy a bankszövetség közleménye szerint az extraprofit adó csökkentésért cserébe elvárt további állampapír vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. Ezzel szemben a GFM szerint megállapítható, hogy a bankrendszer folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert az elmúlt években, amelyben nem várható érdemi változás, így a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést.

A legfrissebb adatok alapján a minisztérium azt szintén megállapíthatónak tartja, hogy a hazai bankrendszer hitel-betét mutatójának 72 százalékos szintje alacsonynak tekinthető, azaz a betétekhez képest mérsékelt hitelállománnyal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy érdemi mozgástere van a bankszektornak arra, hogy továbbra is hitelezze a gazdaságot, ezáltal is segítse a hazai GDP növekedést.

Mindemellett a bankrendszer rövid lejáratú jegybanki eszközében tartott szabad likviditása jelenleg is 7 ezer milliárd forint felett van. Összességében megállapítható, hogy a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete erős, a bankok hitelezési képessége magas szinten áll, így az extraprofit adó ezt nem veszélyezteti - szögezte le a minisztérium.

A bankszövetség véleménye szerint a megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Továbbá a bankszövetség megfogalmazása szerint a lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról.

Az észrevétel kapcsán a GFM fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a szabályozás nem érinti az öngondoskodás szempontjából meghatározó súlyt képviselő termékeket, amelyek között az állampapír befektetésben, az Önkéntes Nyugdíjpénztárban, nyugdíj-előtakarékossági számlán, illetve a tartós befektetési számlán kezelt vagyont említette.

A GFM kitért arra is, hogy a szabályozást felmenő rendszerben vezetik be, ami azt jelenti, hogy a meglévő megtakarításokat az intézkedés nem érinti, az kizárólag az új megtakarításokat terelheti – elsősorban – a lakossági állampapírok irányába.

A minisztérium visszásnak tekinti a bankszövetség azon kijelentését is, amely szerint a kormányzati intézkedések visszalépést eredményezhetnek az öngondoskodás terén, hiszen a bankszektor eddig sem tett sokat az öngondoskodási célú, értékmegőrző megtakarításokért: a bankok által a lakossági lekötött betétekre fizetett átlagkamat 2023. március végén több mint 10 százalékponttal elmaradt a benchmarknak számító pénzpiaci kamat, a 3 havi BUBOR szintjétől. Eközben a visegrádi országokban és Romániában ez a különbség a töredéke a magyar értéknek. Ebből is az látszik, hogy a hazai megtakarítási piacon nem alakult ki kiegyensúlyozott és egészséges verseny.

A kormány emellett megállapította, hogy a lakossági ügyfelek tájékoztatása a magasabb hozamot biztosító megtakarítási lehetőségek terén eddig sem volt megfelelő. Így történhetett meg, hogy a rendkívül magas inflációs környezet ellenére a 0-1 százalék közötti hozamot biztosító látraszóló és folyószámla betétek állománya jelentős emelkedést követően már 8 ezer milliárd forint körül alakul.

A kormány háztartásokat érintő intézkedései tehát joggal az öngondoskodás megerősítését, a pénzügyi tudatosság növelését és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését szolgálják.

Összességében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy a négy új kormányzati intézkedés – a bankok extraprofit adója, a befektetési alapok befektetési politikájának módosítása, a kamatjövedelem után fizetendő adó módosítása, valamint a lakossági szereplők kötelező tájékoztatása – az intézmények és a lakossági szereplők állampapír-keresletét érdemben képes lesz növelni.

A döntések ezáltal jelentősen hozzájárulnak a családok megvédéséhez, a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzéshez, az önfinanszírozás elősegítéséhez és nem utolsó sorban az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez – összegezte álláspontját a GFM.