2026. 06. 05. | Vállalkozás
Kármán András pénzügyminiszter 2026. június 1-jén megerősítette: a Tisza-kormány 2027-től visszaállítja a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) széles körű elérhetőségét.
Az adónem 2022 szeptemberéig kb. 450 ezer vállalkozó számára volt elérhető, majd a kormány azonnali hatállyal (az indoklás szerint bújtatott foglalkoztatás miatt) leszűkítette, lényegében a magánszemélyeknek számlázó főállású egyéni vállalkozókra. A változás 35 ezer KATA-s vállalkozás megszűnését eredményezte.
Az adónem kiterjesztését a visszaélésekkel szemben védett formában tervezi a kormány. A részletszabályok még nem ismertek, végleges jogszabálytervezet 2026–2027 fordulóján várható. A GKI becslése szerint az új KATA 300–350 ezer vállalkozót (a meglévők és az újonnan belépők) érinthet közvetlenül. A lépes egyidejűleg gyakorol hatást a munkaerőpiacra, a vállalati HR-stratégiákra és a költségvetési bevételekre.
A KATA 2013. január 1-jén lépett életbe azzal a céllal, hogy egyszerű, kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak és csökkentse a feketegazdaságot. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíteni tudták teljes adó- és járulékkötelezettségüket. A rendszer rendkívül népszerűvé vált: fénykorában évi 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.
2022 nyarán a kormány indoklása szerint a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra: munkavállalókat KATA-s kényszervállalkozóként alkalmazták, ezzel váltva ki a munkáltatói járulék terheket. Az új szabályok szeptember 1-jén léptek életbe. Ezt követően KATA-s csak főállású egyéni vállalkozó lehetett, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhatott (a taxisok kivételével). Mivel a KATA-sok 92%-a korábban cégeknek is számlázott, a változás drasztikus volt.
Utólag a NAV-adatok árnyalták a kormányzati indoklást: a hivatal közel 10 év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt.
A 2022-es szigorítás hatása gyors és mély volt:
A pénzügyminiszter két dolgot erősített meg: visszatér a cégeknek való számlázás lehetősége, és a rendszer bővített, de a visszaélések ellen védett formában indul újra. Az alábbi elveket rögzítette:
A pontos havi tételes adó összege, a bevételi határ, a koncentrációs korlátok (egyetlen megbízótól szerezhető bevétel aránya) és a visszaélés-ellenőrzési mechanizmus még nem ismert. Ezek a részletszabályok döntik el, hogy az új KATA mennyire lesz vonzó a visszatérők számára.
Átalányadózók egy része visszavált
Az átalányadózás az elmúlt négy évben sok vállalkozónak elégséges megoldást kínált - magasabb elvonás és több adminisztráció árán. Ha a KATA visszahozza a cégeknek való számlázást és megőrzi az egyszerűségét, az átalányadózók számottevő hányada visszavált. Ez különösen erősen várható a szabadúszó szektorban: IT, fordítás, tanácsadás, kreatív iparágak, ahol a megbízói oldal döntően cégekből áll.
Nagyvállalati kiszervezési hullám kockázata
2022 előtt a KATA-t munkaviszony kiváltására is alkalmazták néhányan. Ha az új szabályozás nem tartalmaz elégséges korlátot, a folyamat megismétlődik. A 2022-es tapasztalat alapján a nagyvállalati HR-stratégiák gyorsan alkalmazkodnak, amint egy adózási forma lehetővé teszi a munkabérköltség és járulékok átstrukturálását, akkor az üzleti logika ezt kikényszeríti, a munkavállalói érdekektől függetlenül. Ez különösen releváns a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban, ahol a 2022 előtti KATA-s állomány legnagyobb koncentrációja volt.
Munkaerőpiaci statisztikai torzítás
Ha 2027-ben a munkaviszonyok egy része KATA-s szerződéssé alakul, akkor a foglalkoztatottak száma statisztikailag csökken, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik. Mivel a foglalkoztatás demográfiai okokból is mérséklődik, a további visszaesés érzékeny kérdéssé válhat.
Visszatérési korlátok: nem mindenki jön vissza
A 2022-es sokknak maradandó hatásai is vannak. Számos egykori KATA-s négy év alatt berendezkedett az átalányadózásra, könyvelőt fogadott, más üzleti struktúrát épített. Visszatérési döntésük nem automatikus: a havi tételes adó összege, a bevételi limit és a bürokrácia mértéke dönti el, hogy megéri-e a váltás.
A bejelentés jellegéből fakadóan három kulcskérdés még nyitott, amelyek a rendszer tényleges hatását meghatározzák:
(GKI Gazdaságkutató Zrt. – független gazdasági elemzés. A bejelentés (2026. június 1.) alapján készített első körös értékelés; a részletszabályok jogszabálytervezet hiányában még nem ismertek. A végleges elemzés a törvényjavaslat megjelenése után készül el.)
