A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
A jövő kereskedelme már ma formálódik. Az elektronikus kereskedelem térnyerése, az értékesítési csatornák összekapcsolása, az automatizáció, a mesterséges intelligencia, az adatalapú működés és a fenntarthatósági követelmények egyszerre alakítják át a vállalkozások mindennapjait.
A technológia azonban önmagában nem teremt versenyelőnyt. Ehhez olyan munkatársak és vezetők is kellenek, akik értik az új eszközök működését, képesek az adatokat üzleti döntésekké alakítani, felelősen használják a mesterséges intelligenciát, és közben megőrzik a kereskedelem legfontosabb emberi értékeit: a bizalmat, a figyelmet és az ügyfélközpontúságot.
A kérdés ezért nem csupán az, milyen technológiák jelennek meg 2030-ig, hanem az is: milyen tudásra lesz szükségük azoknak, akik ezekkel dolgoznak?
A World Economic Forum Future of Jobs Report 2025 című jelentése több mint ezer munkáltató tapasztalataira épül, amelyek összesen több mint 14 millió munkavállalót képviselnek 55 gazdaságban. A kutatás szerint a munkavállalók jelenlegi készségeinek átlagosan 39 százaléka 2030-ig átalakulhat vagy elavulhat.
A megkérdezett munkáltatók 86 százaléka arra számít, hogy a mesterséges intelligencia és az információfeldolgozó technológiák 2030-ig átalakítják vállalkozásuk működését. A változásra adott leggyakoribb válasz ugyanakkor nem a munkavállalók lecserélése, hanem a tudásuk fejlesztése. A munkáltatók 85 százaléka a továbbképzést tekinti egyik legfontosabb munkaerő-stratégiájának. A jelentés szerint a mesterséges intelligencia terjedésére reagálva a vállalatok 77 százaléka kifejezetten a meglévő munkatársak tovább- vagy átképzését tervezi.
A számok legfontosabb üzenete, hogy a készségfejlesztés már nem kiegészítő lehetőség. A vállalkozások alkalmazkodóképességének és versenyképességének egyik alapfeltételévé válik. World Economic Forum: The Future of Jobs Report 2025
A digitális átállás nem kizárólag az informatikai szakembereket érinti. Egy értékesítő, pénztáros, üzletvezető, raktári munkatárs vagy elektronikus kereskedelmi szakember munkájában eltérő módon, de egyaránt jelen vannak a digitális rendszerek.
A kereskedelemben egyre fontosabbá válik:
● a digitális értékesítési és ügyfélkezelési rendszerek használata;
● az online és a fizikai értékesítési csatornák összehangolása;
● a rendelések és készletinformációk kezelése;
● a felhőalapú alkalmazások használata;
● az ügyfél- és forgalmi adatok értelmezése;
● az adatvédelmi és kiberbiztonsági alapelvek alkalmazása.
A digitális készség tehát 2030-ra nem különleges szakértelmet, hanem a mindennapi kereskedelmi munkavégzés egyik alapkompetenciáját jelenti majd. A szükséges tudás természetesen munkakörönként eltérő: egy üzletvezetőnek más mélységű adatértelmezési és döntéshozatali ismeretekre van szüksége, mint egy értékesítőnek vagy egy raktári munkatársnak.
A mesterséges intelligencia használatához nem kell minden munkavállalónak programozóvá válnia. Arra azonban egyre több munkakörben szükség lesz, hogy a dolgozó értse, mire alkalmas az MI, felismerje a korlátait, megfelelő feladatot adjon neki, és ellenőrizze az általa létrehozott eredményt.
A kereskedelemben a mesterséges intelligencia segítheti például a kereslet előrejelzését, a készlettervezést, a termékajánlást, az ügyfélkommunikációt, a termékleírások elkészítését vagy a működési adatok elemzését. Az MI javaslata azonban nem tekinthető automatikusan helyesnek. Pontatlan, hiányos vagy az adott vállalkozás helyzetéhez nem illeszkedő választ is adhat.
A jövő munkavállalójának ezért képesnek kell lennie:
● pontos kérdéseket és feladatleírásokat megfogalmazni;
● megkülönböztetni a tényt, a feltételezést és a javaslatot;
● ellenőrizni az MI által készített tartalmakat;
● értelmezni az üzleti adatokat;
● felelősen kezelni a vállalati és személyes adatokat;
● megtartani az emberi döntési és szakmai felelősséget.
Az MI-műveltség lényege nem az eszköz minél gyakoribb használata, hanem annak felismerése, hogy mikor, mire és milyen feltételekkel érdemes alkalmazni.
A technológia fejlődése nem csökkenti automatikusan az emberi készségek jelentőségét. Éppen ellenkezőleg: minél több rutinfolyamat válik automatizálhatóvá, annál fontosabbá válhat mindaz, ami emberi mérlegelést, kapcsolatépítést és felelősségvállalást igényel.
Az OECD 2026 januárjában megjelent Local Retail, Global Trends című jelentése szerint az európai kereskedelemben növekszik a digitális hátterű munkakörök jelentősége, miközben az interperszonális és ügyfélkapcsolati készségek továbbra is meghatározók. A jelentés arra is rámutat, hogy a kis- és középvállalkozások akkor tudnak élni a digitális és zöld átállás lehetőségeivel, ha hozzáférnek a megfelelő tudáshoz és támogatáshoz. OECD: Local Retail, Global Trends
A kereskedelemben ezért továbbra is nélkülözhetetlen lesz:
● az érthető és udvarias kommunikáció;
● az aktív figyelem és az empátia;
● a konfliktus- és panaszkezelés;
● az együttműködés;
● a kritikus gondolkodás;
● az önálló problémamegoldás;
● a megbízhatóság és a szakmai felelősség.
Egy digitális rendszer képes lehet terméket ajánlani, de egy összetett vagy érzékeny ügyfélhelyzetben továbbra is az emberi figyelem és ítélőképesség teremti meg a bizalmat.
A fenntarthatóság 2030-ra még szorosabban beépülhet a kereskedelmi vállalkozások mindennapi működésébe. A zöld készségek ezért nem kizárólag környezetvédelmi ismereteket jelentenek, hanem olyan gyakorlati tudást, amely üzleti döntésekben is alkalmazható.
Ide tartozhat:
● az energia- és erőforrás-hatékonyabb működés;
● a készletveszteség és a hulladék csökkentése;
● a fenntarthatóbb csomagolási megoldások kiválasztása;
● a logisztikai folyamatok környezeti terhelésének mérséklése;
● a körforgásos megoldások alkalmazása;
● a vásárlók fenntarthatóbb döntéseinek támogatása.
A munkatársaknak és vezetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy egy döntésnél egyszerre mérlegeljék a költségeket, az ügyfélélményt, a működési következményeket és a környezeti hatásokat.
A kereskedelmi vállalkozások működését piaci változások, ellátási zavarok, energiaárak, új szabályozási követelmények és technológiai fejlesztések egyaránt befolyásolják. A reziliencia ezért nem egyszerűen válságtűrést jelent.
Magában foglalja az új helyzetek gyors értelmezését, a munkafolyamatok szükség szerinti átszervezését, az együttműködést, a bizonytalanság kezelését és az új ismeretek elsajátítását. A 2030-as készségtérképen emiatt kiemelt helyet kap maga a tanulás képessége.
A jövőben nem feltétlenül az a munkavállaló kerül előnybe, aki egy adott pillanatban a legtöbb ismerettel rendelkezik, hanem az, aki képes tudását rendszeresen megújítani, a korábbi tapasztalatait új helyzetekben alkalmazni, és szükség esetén készséget vagy akár munkaköri szerepet váltani.
A kereskedelmi munkakörök átalakulása nem jelent egységes készséglistát. Más tudásra lesz szüksége egy értékesítőnek, egy üzletvezetőnek, egy készletgazdálkodási munkatársnak vagy egy elektronikus kereskedelmi folyamatokat irányító szakembernek.
Egy értékesítő esetében a digitális ügyfélkezelés, a termékismeret, a kommunikáció és a felelős technológiahasználat kerülhet előtérbe. Az üzletvezető számára az adatok értelmezése, a csapat irányítása, a készlettervezés és a változások kezelése válhat meghatározóvá. A logisztikai és készletgazdálkodási munkatárs munkájában az előrejelzés, a digitális rendszerek használata, a veszteségcsökkentés és a fenntarthatósági szempontok kaphatnak nagyobb szerepet.
Ezért a jövő képzésének nem mindenkire azonos tananyagot kell alkalmaznia. A fejlesztést a munkakörhöz, az előzetes tudáshoz és a vállalkozás tényleges működési igényeihez kell igazítani.
A Skills4Retail pályázat célja olyan korszerű európai képzési megoldások kialakítása, amelyek támogatják a kereskedelem digitális, zöld és rezilienciaátállását. A program kompetenciákra és munkaköri profilokra épülő, rugalmas képzési rendszer fejlesztését irányozza elő.
A Skills4Retail megközelítésének fontos elemei:
● a változó munkakörök és készségigények feltérképezése;
● a vállalkozások által érzékelt készséghiányok vizsgálata;
● moduláris képzési programok fejlesztése és tesztelése;
● a munkahelyi tanulás erősítése;
● a digitális, zöld és rezilienciakészségek összekapcsolása;
● az oktatók és vállalati szakemberek együttműködésének támogatása.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a Skills4Retail kedvezményezett partnereként részt vesz a képzési programok fejlesztésében és tesztelésében, valamint a pályázat eredményeinek kommunikációjában és terjesztésében. A VOSZ hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar vállalkozások gyakorlati tapasztalatai és készségigényei megjelenjenek a fejlesztési folyamatban.
Azok a magyar vállalkozások, amelyek munkatársai már részt vettek a Skills4Retail képzéseiben, gyakorlati tapasztalatot szerezhettek a változó készségigényekről, valamint arról, hogyan kapcsolható össze a képzés a tényleges munkahelyi feladatokkal.
A felkészülést nem szükséges egyszerre, nagy technológiai beruházással vagy minden munkatársra kiterjedő hosszú képzéssel elkezdeni. Az első lépés annak áttekintése lehet, hogy a vállalkozás jelenlegi és várható feladataihoz milyen tudás áll rendelkezésre, és hol mutatkozik készséghiány.
Ezt követően érdemes:
● munkakörönként meghatározni a fejlesztendő készségeket;
● rövid, célzott és gyakorlatközpontú képzéseket választani;
● a technológiai fejlesztéseket összekapcsolni a munkatársak felkészítésével;
● lehetőséget teremteni a munkahelyi gyakorlásra;
● rendszeresen értékelni, hogyan hasznosul az új tudás a működésben.
A technológiai változás eredménye nem eleve kedvező vagy kedvezőtlen. A felkészültségen múlik, hogy miként alakítható a vállalkozások és a munkavállalók fejlődését támogató lehetőséggé.
A 2030-ra való felkészülés ezért nem egyetlen új eszköz vagy tanfolyam bevezetését jelenti. Olyan tanulóképes vállalkozásokra lesz szükség, amelyek folyamatosan fejlesztik munkatársaik technológiai, emberi és alkalmazkodási készségeit. A jövő kereskedelmében nem az ember vagy a technológia lesz eredményes, hanem a felkészült ember és a tudatosan alkalmazott technológia együtt.
Forrás és szakmai alap: Skills4Retail Grant Agreement és Description of the Action, Project 101111741; World Economic Forum: The Future of Jobs Report 2025; OECD: Local Retail, Global Trends; Európai Bizottság: a kiskereskedelmi ökoszisztéma átállási útvonala.
Varga Julianna
Skills4Retail
projektmenedzser