2023. 02. 27. | Szakértő
Valóban érinti a magyar munkaerőpiacot a világszerte észlelt tömeges önkéntes felmondási hullám? Hogyan befolyásolja a maradási hajlandóságot a munka világának és a munkavégzés kereteinek az átalakulása? A válaszokat a Deloitte Big Quit felmérésében keresték.
„A Big Quit kifejezéssel valószínűleg már minden HR szakember és vállalatvezető találkozott: ez a jelenség a munkavállalók jelentős arányú, önkéntes távozását jelenti, amely a világ számos országában megfigyelhető volt az elmúlt időszakban. Hatással van a vállalatok hatékonyságára és üzleti eredményességére, a munkaerőpiacra és a gazdaságra is, ezért fontos, hogy a munkaadók mindent megtegyenek a visszaszorítása érdekében” – magyarázza Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének igazgatója.
Az eredmények összesítése alapján a nemzetközi trendekhez hasonló kép rajzolódik ki hazánkban is: a kitöltők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg munkahelyváltáson gondolkodik, közülük minden ötödik válaszadó a következő három hónap során, egy éven belül pedig közel minden második megkérdezett.
Egyértelműen azoknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson, nem elhanyagolható azonban a szándék mértéke a 3-5, 5-10 és 11-20 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók körében sem, hiszen a távozni vágyók aránya e válaszadói csoportokban is meghaladja az 50 százalékot. Fontos megjegyezni, hogy nem csak a fiatal, pályakezdő kollégák részéről mutatkozik felmondási hajlandóság, hanem a középkorosztály is erősen érintett.
A felmérés tanulságai közül kiemelendő, hogy a beosztottak mellett a vezetői pozícióban lévők 47 százalékát is foglalkoztatja a felmondás gondolata, így az ő megtartásuk is kiemelt figyelmet igényel a munkáltatók részéről.
Az elmúlt évben tapasztalt inflációs helyzet és gazdasági nehézségek ellenére az elvártnál alacsonyabb fizetés mögött szorosan felsorakozik több más, távozásra motiváló tényező, többek között a nem hatékony munkafolyamatok és a fejlődési lehetőségek gyengesége. A kitöltők harmada panaszkodik a munkavállalói jól-lét figyelmen kívül hagyására, pedig a COVID-19 óta ez az egyik fókusztéma a HR szakemberek körében.
„A felmérésben megvizsgáltuk, mely juttatások a legfontosabbak a munkavállalók számára és milyen kapcsolatban állnak ezek a felmondási szándékkal. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a rugalmas munkavégzés biztosítása meghatározó fontosságú elem: a munkavégzési hely rugalmas megválasztásának lehetőségéért a kitöltők 40százalék-a lemondana fizetése egy részéről, és a kötelező irodai napok számának növelése a munkavállalók közel felét arra késztetne, hogy munkahelyet váltson” – mondja Somogyi Anna, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási területének szenior tanácsadója. Bár jelenleg a válaszadók negyedének egyáltalán nincs lehetősége hibrid munkavégzésre, 94 százalékának lenne igénye legalább heti 1 napra, 60 százalékának pedig 2-3 távoli munkavégzéssel töltött munkanapra.
Bár a munkáltatók nagy része elindult a hibrid munkavégzés biztosításának útján, van még fejlődési potenciál: 70 százalékuk már egyértelmű kereteket állított fel és a munkavállalók részéről is pozitív ennek a fogadtatása: a válaszadók több, mint fele egyetért a szabályokkal. Ezzel ellentétben nagy a különbség a munkavállalók által elvárt és a munkáltatók által nyújtott hibrid munkavégzést támogató eszközök tekintetében: a munkavállalói oldalon első helyen álló havi költségtámogatást például csak a kutatásban érintett munkáltatók 11 százaléka biztosítja.
A kutatásból kiderült az is, hogy a rugalmas munkavégzés lehetősége pozitívan hat a munkavégzési hatékonyságra: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb vagy sokkal jobb eredményeket ér el, mikor otthonról dolgozik, 43 százalék pedig azt érzi, hogy ugyanolyanok az eredményei az irodában, mint távoli munkavégzéssel. (Deloitte Magyarország)
A kutatás részletes eredményei ezen a linken érhetők el.
