Az ipart érintette a legkedvezőtlenebbül a forint idei erősödésére: ez arra utal, hogy az árfolyam-erősödés rövid távon elsősorban az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rontotta – írja elemzésében a GKI.
A forint az euróval szemben 2026 június végéig (353 forint) 2025 végéhez (386 forint) képest közel 9,5 százalékot erősödött, miközben több alkalommal is többéves csúcsra került a hazai deviza. Ez a folyamat mérsékli az importált inflációt, s így közvetlenül csökkenti a hazai fogyasztói árak emelkedését. Emellett az olcsóbbá váló import a hazai termelők árait is kényszerűen lejjebb viszi, ha nem akarnak kiszorulni a piacról. Ugyanakkor az erős forint kedvezőtlen helyzetbe hozza az euróban árbevételt realizáló, exportáló vállalatokat, mivel a belföldi költségnövekedéssel szemben egyre kevesebb árbevételt realizálnak, vagyis a nyereségességük csökken.
A vállalati hatások vizsgálatához a GKI Zrt. 2026. június elején felmérés végzett. A kérdésre, miszerint „Hogyan hatott a cégük jövedelmezőségére a forint idei erősödése?”, 1356 vállalkozás válaszolt. A kapott válaszok alapján következtetni lehet arra, hogy mely gazdasági szereplők bizonyultak érzékenyebbnek az árfolyamváltozásra, és hol jelentkeztek esetleges alkalmazkodási előnyök.
Az adatok alapján az ipart érintette a legkedvezőtlenebbül (-23-as érték) a forint idei erősödésére: ez arra utal, hogy az árfolyam-erősödés rövid távon elsősorban az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rontotta, mivel az euróban realizált árbevétel forintban kifejezett értéke csökken, miközben a költségek jelentős része (legalább 20-25 százaléka) forintban merül fel. Mivel az ipari árrés alacsony (2-5 százalék), így a forintban felmerülő euróban mért költségnövekedés az árfolyamváltozás miatt (2-2,4 százalék) önmagában is nagy érvágás a cégek számára. Tekintettel arra, hogy szinte az összes hazai költségelem (energia, víz- és szennyvízköltségek, környezetvédelmi kiadások stb.) is drágul. Öröm az ürömben, hogy az exportárak az első 4 hónapban euróban 9,3 százalékkal, forintban 2,9 százalékkal nőttek (igaz, az exportvolumen 5 százalékkal visszaesett). Mivel a bérköltségek idén 1,5 százalékponttal, az egyéb költségek kb. 0,5 százalékponttal emelkedtek (összesen 2 százalékponttal), így a KSH adatok szerint az első 4 hónapban még semleges volt az árfolyam az ipari exportra. Az azóta bekövetkező további forinterősödés (+3,5 százalék) azonban már az adatok alapján már veszteséget jelentenek az exportáló ipari vállalkozásoknak, s ez tükröződik a friss felmérési adatban. A helyzet azonban valójában még kedvezőtlenebb: az importált javak (csak az első 4 hónapban 4,3 százalékkal, az első hat hónapban már valószínűleg 8 százalékkal) olcsóbbá váltak idén, ami azt jelenti, hogy a főleg a hazai piacra termelők kezdenek kiszorulni belföldi piacról is.
A szolgáltatási szektorban szintén negatív a hatás (-15-ös érték), ami arra utal, hogy a nemzetközi üzleti szolgáltatások és exportált szolgáltatások árfolyam-érzékenysége gyakran alábecsült. Ennek oka, hogy a szolgáltatások esetében a bérköltségek aránya kifejezetten nagy (30-40 százalék), miközben a nemzetközi verseny erős, így a többletköltséget nehéz tovább hárítani. A GKI számításai szerint az idei forinterősödés 5-6 százalékos euróban mért költségemelkedést okozott önmagában. Ha ehhez a bér- és egyéb költségek gyors gyarapodását is hozzá számítjuk, akkor a teljes 2026-os költségnövekedés euróban mérve 10-11 százalék. Tehát amennyiben nem sikerül ennyivel emelni az eurós árszintet, úgy tavalyhoz képest veszteség keletkezik az exportáló szolgáltató cégeknél.
Ezzel szemben a kereskedelem (+2) és az építőipar (+4) enyhén pozitív értékei azt mutatják, hogy azokban az ágazatokban, ahol az importált termékek, alapanyagok és beruházási javak szerepe jelentős, az erősebb forint költségoldali előnye képes lehet ellensúlyozni a bevételi oldalon jelentkező veszteségeket.
A vállalatméret szerinti bontás alapján jól látható, hogy az árfolyamhatás intenzitása a méret növekedésével fokozódik: a 10 fő alatti vállalkozások átlagosan -6-os, míg az 50 fő feletti cégek -25-ös hatást jeleztek. Ez arra utal, hogy a nagyobb vállalatok üzleti modellje jellemzően jobban kötődik a külső piacokhoz, így kevésbé tudják rövid távon áthárítani vagy kivédeni az árfolyamváltozásokat. A kisebb vállalkozások ezzel szemben gyakrabban működnek helyi piacokon, ahol a kereslet és az árazás kevésbé devizafüggő.
