2023. 03. 06. | Gazdaság
2023. januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,9, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – tájékoztatott a KSH.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1333 milliárd forintot ért el 2023 első hónapjában. A forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,8 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7 százalékkal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 1,5 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,6 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben lényegében nem változott, míg az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,9, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,5 százalékkal mérséklődött.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,6 százalékkal csökkent.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 9,7 százalékkal kisebb lett.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 3,9 százalékkal nőttek. (KSH)
Januári kiskereskedelmi forgalmi adatokat ma reggel tette közzé a KSH. A kiskereskedelmi forgalom csökkent az idei év első hónapjában az éves index szerint 4,5 százalékos visszaesést mutatott. Az első havi adat kedvező bázishatást is magában foglal – írja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
A háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra markáns szeletet harap ki az Európa-bajnok infláció. Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásainak 4,8 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma is bőven a negatív tartományban volt az elmúlt hónapok többségében. Az üzemanyagárstop tavaly december eleji kivezetését követően januárban már torzítás mentesen látszik a jelenlegi piaci körülményekhez alkalmazkodó kereslet nagysága.
A tavalyi év első felében árstopokkal és jelentős fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisát nehéz lesz jelen körülmények között megugrani, így az elkövetkezendő hónapokban is vélhetően negatív számokkal szembesülhetünk a kiskereskedelemben. A továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlás, a jelenleg mérsékelt energiaárak és a fokozatosan mérséklődő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre tehető felívelésnek. Összességében az év egészét tekintve stagnálhat a hazai kiskereskedelmi forgalom – véli Nagy János.
