Gazsi Attila: Az erős kkv szektorhoz nem csak tőke és piac kell

A magyar vállalkozások, és ezen belül különösen a kkv-k versenyképességéről sokszor kizárólag támogatási vagy adózási kérdésként beszélünk. Vagy ami még rosszabb, egyszerűen a hazai vállalkozókat hibáztatjuk, amikor egy-egy tanulmány kimutatja, milyen jelentős fejlődés szükséges az európai versenyképességhez. Pedig a valóság ennél jóval összetettebb: az ország gazdasági teljesítménye hosszú távon azon múlik, milyen állapotban vannak azok a rendszerek, amelyekben a vállalkozások működnek – írja Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökhelyettese LinkedIn-bejegyzésében.

Az erős kkv szektorhoz nemcsak tőke és piac kell, hanem kiszámítható intézményi környezet, versenyképes oktatás, egészséges és mobilis munkaerő, valamint olyan régiók, ahol valóban érdemes vállalkozást építeni.

Az elmúlt időszakban egy olyan szakmai anyagon dolgoztunk, amely azt vizsgálja: mely strukturális problémák fékezik ma leginkább a magyar gazdaság növekedését, és mely területek fejlesztése segítené egyszerre az országot és a hazai vállalkozásokat. A következtetés egyértelmű: a versenyképességi fordulat nem egyetlen intézkedésen múlik. Több, egymással összefüggő területen van szükség előrelépésre.

Stabil és kiszámítható intézményrendszerre, mert a vállalkozások hosszú távú, kockázatos beruházási döntéseket csak biztonságos környezetben hoznak meg.

A regionális különbségek csökkentésére, mert ma Magyarországon óriási eltérések vannak munkaerőben, bérekben és gazdasági lehetőségekben. Egy leszakadó térség nemcsak társadalmi probléma, hanem elveszett gazdasági potenciál is.

Oktatási és készségfejlesztési fordulatra, mert a jövő gazdaságát nem az olcsó munkaerő, hanem az alkalmazkodóképesség, a digitális tudás és a problémamegoldó készségek fogják meghatározni.

A hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének növelésére, mert ma még mindig jelentős a szakadék a nagyvállalatok és a kisebb cégek között technológia, digitalizáció és menedzsmentképességek terén.

Nagyobb társadalmi mobilitásra, mert ha a tehetség nem tud kitörni, az a vállalkozások számára is szűkebb és gyengébb munkaerőpiacot jelent.

És végül: jobb egészségi állapotra, mert az egészség nemcsak szociális kérdés, hanem közvetlen versenyképességi tényező is. Az egészségesebb munkaerő produktívabb, stabilabb és hosszabb távon tervezhetőbb gazdasági környezetet teremt.

A magyar gazdaság következő évtizedének egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy képesek leszünk-e a növekedést tudásra, termelékenységre és erős hazai vállalkozásokra építeni. A kkv-szektor számára kedvező környezet kialakítása ezért nem pusztán vállalkozásfejlesztési ügy – hanem országépítés – írja Gazsi Attila.