Huber Anikó: Sosem tudtam kicsiben gondolkodni

Huber Anikó azt mondja, hogy mindenkitől szeret ellesni valamit, mert hisz a folyamatos önfejlesztésben. Tanul a kollégáitól, mert azt vallja, hogy a közös gondolkodás mindig előre visz. És tanul a szakmai szervezetek összejövetelein, konferenciáin. A Mielemed MPM Kft. a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági munkacsoportjának tagja, Anikó legutóbb egy kkv-fórumon tartott előadást – erről ITT olvashat. Arra pedig, hogy mivel motiválja a kollégáit, az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 485. interjújában kap választ.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Mindig vannak csúcsok, de az új kihívások felülírják ezeket. Úgy érzem, periódusok voltak a karrierem során, a mostani időszakban ép közelítem azt a bizonyos csúcsot, ezt egy éven belül szeretném elérni, Konkrétan: a Nuxon márka és vízió megálmodása, létrehozása a jelenlegi csúcs, erre törekszem most, és el is fogom érni.

– Milyen távra tervez?

– Természetesen vannak hosszú távú vállalati céljaink, de az utóbbi években megtapasztalhattuk, hogy gyorsan kell áttervezni, alkalmazkodni az új gazdasági körülményekhez. Ezen kívül felgyorsult világban élünk, folyamatosan jelennek meg az újabbnál-újabb technológiák a mi szakterületünkön is, így a hosszú távú célok mellett tudni kell az azok eléréséhez vezető utat is.  Úgy érzem, nagy erősségem, hogy rendelkezem a gyors újratervezés képességével.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Sosem tudtam kicsiben gondolkodni – hogy ez áldás vagy átok, az még nem dőlt el. Szeretném nemzetközi szinten is ismertté tenni a víziónkat, miszerint a fenntartható, körforgásos gazdaság kialakulásában az építőiparnak nagy szerepet kell vállalnia. Az új technológiák fejlesztéséhez néhány éven belül egy kutató központot szeretnénk létrehozni, nemzetközileg elismert szaktekintélyek közreműködésével.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Mindenkitől tanulok, hiszek a folyamatos önfejlesztésben. Tanulok a családomtól, amikor kitartanak és támogatnak egy-egy nehéz időszakban. Tanulok a kollégáimtól, mert a közös gondolkodás mindig előre visz. Tanulok a szakmai szervezetek összejövetelein, konferenciáin. Minden alkalommal tanulok a partnereinktől, megrendelőinktől, amikor új kihívás elé állítanak bennünket.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Az őszinte, bizalmi kommunikációval, tiszta világos vállalati vízióval, valamint szakmai fejlődési lehetőségekkel, képzésekkel.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Kisgyerekként szállodaigazgató vagy színésznő akartam lenni. Hobbi szinten sok mindent kipróbáltam az évek során, de ma úgy érzem, a helyemen vagyok. Igaz több közeli barátom is buzdít egy könyv megírására, talán az írást még kipróbálom.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Több szakmai szervezetnél és üzleti klubnál rendelkezünk tagsággal, de mint ahogy kedvenc kollégám mondaná, ez olyan, mint a kondi bérlet, csak akkor működik, ha használjuk. Rengeteg szakmai rendezvényen jelen vagyunk előadóként és részvevőként is, fontosnak tartom a személyes találkozókat, ezeken tudunk bizalmi kapcsolatokat kiépíteni.

– Mire sajnálja az idejét?

– Meddő vitákra, nem megoldáskereső kommunikációra.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Általában türelmes embernek tartom magam, de végtelenül tud dühíteni a passzív, negatív emberi hozzáállás.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Eddig is több önkéntes tevékenységet végeztem, de ami még biztosan szerepel a listámon, az a beteg gyerekeknek való kórházi meseolvasás, remélem, hamarosan ez is beilleszthető lesz a napjaimba.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Nagyon sajnálom a pénzt olyan egyszerhasználatos termékekre, amelyekből utána gyorsan hulladék lesz. Ezen kívül semmi olyanra sem sajnálom, ami értelmes, ami értéket vagy élményt ad.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Nagyon szeretek zenét hallgatni, utazni, amikor a kettőt sikerül összekapcsolni az lazít el a legjobban. Ezt szoktam fokozni, azzal, hogy közben énekelek is, nos ez merész tett, mert a fiam olyankor inkább kiszállna az autóból.