2026 második negyedévében a nyers adatok szerint a beruházások volumene 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – emlékeztet friss elemzésében a K&H Bank.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az éves visszaesés több mint 7 százalékos volt. Az előző negyedévhez képest sem történt fordulat, sőt gyorsult a visszaesés: hiszen az első negyedévben 1,2 százalékos volt a csökkenés 2025 utolsó három hónapjához képest, most viszont 4,3 százalékos volt a negyedéves hanyatlás.
„Csalódást keltő adatok jelentek meg” – értékelte a KSH friss adatait Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A hosszú távú, fix bázisú adatok is kedvezőtlen képet mutatnak. Ugyanis a 2021 negyedéveinek átlagához mérten majdnem 24 százalékkal maradnak el a beruházások és évek óta folyamatos a csökkenés. Legutóbb több mint három évvel ezelőtt, 2023 első három hónapjában volt pluszban ez a mutató.
A mostani visszaeséshez a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás gazdasági ágazat járult hozzá a legnagyobb mértékben. A kedvezőtlen összképet ugyanakkor valamelyest javította az ingatlanügyletek területén tapasztalt növekvő beruházási aktivitás. Bár a második negyedéves részletes adatok még nem jelentek meg, de fontos, hogy az első negyedévben nagyon felemás képet mutattak a beruházási adatok.
„Néhány ágazatban kiugró volt a növekedés, ilyen volt például a szállítás és raktározás, a bányászat, miközben jelentős csökkenés következett be a vízellátásban, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás alágazatban” – tette hozzá a szakember. Az idén látványos felpattanás nem várható, de az valószínűsíthető, hogy lesz annyi beruházás a második félévben, hogy a gazdaság visszatérjen a 2025-ös szintre, ám ez is csak stagnálást jelentene.
Németh Dávid szerint a beruházási fordulathoz a jövőben hozzájárulhatnak majd az uniós források, ezen belül például az energetikai fejlesztések. Lényeges továbbá, hogy az utóbbi hónapokban némi javulást mutattak a vállalati bizalmi indexek és a már említett uniós források beérkezésével a magánszektorban új fejlesztések indulhatnak, amelyek csak 2027-ben és 2028-ban hozhatnak érdemi javulást a beruházási adatokban.
A VOSZ Barométer idei második negyedéves felmérésében hasonló következtetésekre jutottak. A beruházási hajlandóságot tükröző alindex értéke az előző negyedévi 38 százalékról jelentős mértékben, 8 százalékponttal esett vissza. Ennek fő oka, hogy az elmúlt időszakokban a beruházások, bővítések elmaradtak a tervektől és az új üzleti lehetőségek is rendkívül alacsony szintre estek. 2025 azonos időszakában 33 százalék volt a mutató értéke. (A nem VOSZ-tag vállalkozások esetében most csupán 26 százalékot ér el ez az alindex.)
A beruházási hajlandóságot tükröző alindex egyes komponenseinek alakulása kapcsán Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója és gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke azt emelte ki, hogy új beruházást a cégek 37 százaléka tervezett, míg a tervezett beruházásokat a megkérdezett vállalkozások 49 százaléka tudta végrehajtani. (A nem VOSZ-tag kkv-k körében ugyanekkora volt ez a mutató.)
Perlusz László, a VOSZ főtitkára emlékeztetett, hogy a Széchenyi Kártya Programban a beruházási hiteleknél megmaradt a 3 százalékos kamatplafon, amit egyelőre meg kellene tartani. „A beruházási aktivitás és az export évek óta gyengélkedik, pedig ezek lennének a magyar gazdaság kitörési pontjai, amelyeket a megfelelő beruházási hitelekkel lehet élénkíteni. A magas kamatok időszakában továbbra is alapvető fontosságú a hazai kkv-szektor piaci szempontú támogatása: a Program hiteleit kereskedelmi bankok saját forrásukból, hitelbírálatot követően nyújtják. A programban több, mint 100 ezer vállalkozás vesz részt jelenleg is” – mondta Perlusz László.