2024. 04. 17. | Gazdaság
2004. május 1-én tíz állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI cikksorozatában egy-egy mutató segítségével járja körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU-tagságunk ideje alatt. Jelen cikk témája a külkereskedelem.
Magyarország kis, nyitott gazdaság, exportvezérelt növekedési modellel. 2004 és 2008 között – mindössze 4 év alatt – duplájára nőtt a hazai export volumene. Az ezt követő időszakban azonban megéreztük a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettség árnyoldalait: a 2008-as pénzügyi válság következtében 2009-ben 22 százalékkal csökkent a hazai termék és szolgáltatás kivitel.
A válságból való kilábalást követően a 2010-es évek első felében lényegében stagnált a kivitel, majd az évtized végére újra növekedési pályára állt a magyar export, amit 2020-ban a koronavírus-válság tört meg. Ezt erős visszapattanás követte a következő két évben. Összességében 2004 és 2022 közt 2,6-szorosára nőtt a hazai exportvolumen, ami önmagában impozáns eredmény, azonban régiós viszonylatban korántsem az. A szlovákok 2,9-szeresére, a csehek 3,2-szeresére, a lengyelek pedig közel ötszörösére növelték az exportjukat.
Az exportvolumen változása a V4-es országokban (2004=100százalék), 2004-2022
Forrás: Világbank (2024) adatai alapján GKI számítás
A magyar export 2004-ben a GDP 60 százalékát tette ki, 2022-ben pedig a 91 százalékát. Ez a 31 százalékpontos emelkedés a V4-es országok közt a legmagasabb volt. Vagyis a külső piacoknak való kitettségünk drasztikusan nőtt.
Az EU-ba való mélyebb integrálódásunkkal párhuzamosan nem csak az exportunk, de az importunk is megnőtt. Míg a GDP arányos magyar behozatal 2004-ben 66 százalék volt, ez 2022-re már 96 százalékra emelkedett. Ennek oka, hogy az export jelentős importtal jár együtt (a feldolgozóipari export nagy része összeszerelésből származik).
A különféle „nyitások” (arab országok, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Oroszország) ellenére továbbra is az EU hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere: 2023-ban exportforgalmunk 77 százalékát, importunk 69 százalékát bonyolítottuk le az unión belül, ami csupán minimális csökkenés a 2004-es 79, illetve 72 százalékhoz képest.
Külkereskedelmünk mintegy négyötödét a termékforgalom teszi ki, a maradék egyötöd a szolgáltatások forgalma. Mindkettőben jellemzően pozitív a külkereskedelmi mérlegünk, azonban 2017 óta (2020 kivételével) a szolgáltatásokból származott a nagyobb többlet. A szolgáltatásexport legnagyobb részét a turizmus adja, ám leginkább az üzleti szolgáltatások egyenlege javult az előző években. A kedvező külkereskedelmi adatok tehát elsősorban nem az újraiparosításból származnak. Különösen, ha a feldolgozóipar közvetlen és közvetett (például energia) importtartalmát nézzük.
Magyarország külkereskedelmi egyenlege (millió euró), 2017-2023
Forrás: KSH (Termékforgalom, Szolgáltatások)
