A felhő használata továbbra is rendkívül gyorsan terjed: a Gartner előrejelzése szerint a felhőszolgáltatásokra fordított végfelhasználói kiadások világszerte 305 milliárd dollárra nőttek 2021-re, ami 18,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A felhőalapú átalakításra fordított globális IT-kiadások aránya 2024-re pedig várhatóan a teljes vállalati IT-kiadások 14,2 százalékát teszi majd ki – ez 2020-ban 9,1 százalék volt.

A Deloitte felmérésében a felhőre való áttéréssel kapcsolatos tervekre volt kíváncsi: a válaszadók 60 százaléka már most is alkalmazásai legalább 11 százalékát, 25 százalékuk pedig legalább a felét a felhőben üzemelteti. Összességében a válaszadók 98 százaléka tervezi a felhő használatát.

„A felhőtechnológiák bevezetése iránti ilyen elsöprő lelkesedés mellett felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet hatékonyan áttérni a felhőre úgy, hogy közben csökkentjük az üzleti kockázatokat? Ahhoz, hogy készen álljunk a felhőre, jól megtervezett migrációs stratégiára van szükség, amelyhez intelligens tesztelési stratégia párosul” – mondta Bakó Béla, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az egyedi igényekre különböző szolgáltatási és telepítési modellek alakultak ki: a felhő telepítési modell olyan környezeti konfiguráció, amely kijelöli, hogy a felhasználók számára hogyan állnak rendelkezésre a felhőszolgáltatások, míg a felhőszolgáltatási modell a felhőszolgáltató különböző informatikai erőforrásainak konkrét, előre összeállított kombinációját jelenti. Ezek különböző kombinációi különböző szintű ellenőrzést, rugalmasságot és kezelést biztosítanak.

Szolgáltatási modellek (általában előfizetés útján nyújtott szolgáltatások):

Az infrastruktúra, mint szolgáltatás (IaaS) lehetővé teszi, hogy az ügyfél hagyományos alkalmazásokat telepítsen a felhőszolgáltatók által kínált szerverekre, elvárva, hogy az ügyfelek kezeljék az alkalmazásszoftver és a hardver minden aspektusát.

A platform, mint szolgáltatás (PaaS) lehetővé teszi, hogy a szállító kezelje a hardver telepítését, a szoftver telepítését és konfigurálását, míg az ügyfelek kezelik, hangolják és optimalizálják a szoftvert.

A szoftver, mint szolgáltatás (SaaS) lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy API-kon vagy a weben keresztül hozzáférjenek a távoli eszközökre telepített alkalmazásokhoz.

Telepítési modellek:

A nyilvános felhő számítási és tárolási erőforrásokat biztosít az ügyfelek számára az interneten keresztül. Ez a legszélesebb körben használt felhőszolgáltatás, amely kiküszöböli a hardver építésével és karbantartásával járó költségeket.

A privát felhő magasabb szintű biztonságot és ellenőrzést biztosít a szervezetek számára. Ez a modell kifejezetten egyetlen szervezet számára készül, hogy a környezetet sajátos üzleti igényeik alapján konfigurálhassák és kezelhessék.

A hibrid felhő segít a nyilvános és a privát felhőmodellek kombinálásában, így lehetővé teszi a két platform zökkenőmentes interakcióját. Ez a modell erősen ajánlott olyan vállalkozások számára, amelyek a big data elemzés és a szigorú adatvédelmi korlátozások közötti egyensúlyt igyekeznek fenntartani.

A közösségi felhő egy olyan kollaboratív, több bérlő által használt platform, amelyet több egyedi szervezet használhat, ugyanazokat az alkalmazásokat megosztva.

A felhőre való áttérés során fontos a legújabb minőségmérnöki gyakorlatokat alkalmazni a felhőinfrastruktúra tesztelése során, a hatékony tesztelés azonban nem egyszerű. A Deloitte felmérésének válaszadói a biztonsági tesztelést emelték ki messze a legnagyobb kihívásként (64 százalék), amikor a felhőinfrastruktúrával rendelkező alkalmazások teszteléséről van szó. Ugyanakkor a teljesítménytesztelés (47 százalék) és a skálázhatóság és rugalmasság tesztelése (39 százalék) jelentenek még komoly kihívást.

„A tesztelési kihívások hatékony leküzdéséhez a különböző tesztelési típusok felhőközpontúvá alakítása szükséges, kritikus fontosságú a nagy volumenű terhelés- és stressztesztelés. Az alkalmazások késleltetését és skálázhatóságát is szigorúan tesztelni kell - figyelemmel kísérve az adatintegritást, a felhasználói adatvédelmet és minden biztonsági korlátozást. A megbízhatósági és rugalmassági megközelítés káosztechnikai koncepciókkal történő újraszerkesztése szintén segít a rendszer kihívásainak kontrollkörnyezetben történő kezelésében” – mondta Szász Beáta, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

A felhő segítségével történő folyamatos tesztelés többek között a következő előnyökkel jár a DevOps-csapatok számára. Több verzió, eszköz és szolgáltató között tesztelhetnek, megvan az új eszközökön való tesztelés lehetősége, akár a megjelenés napján is, és a tesztelés földrajzi korlátokon átível, így ki lehet használni az analitika erejét. A beépített analitika számos felhőalapú tesztautomatizálási megoldás jelentős előnye.

A felhőalapú analitika úgy van kialakítva, hogy nagy mennyiségű napi tesztadatot tudjon kezelni, és tesztjelentést is tartalmaz, hogy a csapatok számára láthatóvá váljon, mi volt a hiba. A gyors visszajelzés segít minimalizálni az esetleges késedelmeket és gyorsabban kijavítani a hibákat.

Egy jól meghatározott felhőalapú tesztelési stratégia segíthet a szervezeteknek növelni versenyképességüket, és segít csökkenteni a tesztelés költségeit anélkül, hogy ez hátrányosan érintené az üzletileg kritikus alkalmazásokat. Fontos, hogy a szervezetek kétirányúan gondolkodjanak a tesztelési megközelítések megtervezése során, mind az éles alkalmazások migrációja, mind pedig az új felhőalapú alkalmazások felhő-infrastruktúra segítségével történő kiépítése esetén.

A szervezetek a hat alapvető migrációs stratégia (rehost, replatform, refactor, repurchase, retire, retain) kombinációját használhatják. Kritikus fontosságú a rendszer fokozatosan történő leépítése a felhasználói kérések miatt az örökölt rendszerek elérhetetlensége esetén. A releváns minőségbiztosítási mérőszámok mérése mellett döntő fontosságú az alkalmazás elérhetőségének biztosítására, illetve a leállás alatt a hibaelhárítás képességére való összpontosítás.

„A felhőalapú infrastruktúra növelheti a tesztautomatizálás lefedettségét, skálázhatóságát és biztonságát, miközben támogatja az üzleti ütemtervet és más tervezett tevékenységeket. A felhőalapú tesztelés konkrétan felgyorsíthatja a tesztelési folyamatot, és csökkentheti a házon belüli infrastruktúra fenntartásával járó általános költségeket. Segítségével a szervezetek minimális költséggel szerezhetik be a szükséges eszközöket, szoftverlicenceket és infrastruktúrát, miközben elősegíthetik a maximális kihasználtságot. Érdemes tehát megfontolni egy olyan felhő-natív digitális tesztelő használatát, amely az emberek mellett autonóm módon is képes tesztelni, hogy tovább növelje a tesztelés pontosságát és sebességét” – összegezte Bakó Béla.