A Programot 2016-ban indította útjára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Informatika a Társadalomért Egyesület és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciuma. A finanszírozást biztosító uniós költségvetési időszak (2014–2020 GINOP) lezárulása miatt a Program is átmenetileg beszünteti működését, hogy hamarosan megújult formában szolgálhassa újra a vállalati digitalizáció ügyét.
Működésének hét éve alatt valamennyi időarányosan kitűzött célt és eredményelvárást túlteljesített. Több mint 25 000 vállalkozást vont be, 16 000 üzleti informatikai auditot és fejlesztési koncepciót adott át a vállalkozásoknak és több mint 300 országos információs eseményt tartott – mondta Kott Ferenc, a program egyik kezdeményezője és vezetője.
A Program újdonsága volt a szolgáltatások testreszabása és közvetlensége. Ennek megfelelően a Programba regisztrált valamennyi vállalkozás számára, dedikált informatikai szakembert biztosítottak. A szakértők személyre szabottan és helyben foglalkoztak minden céggel; felmérték a digitalizációs adottságait, egyedi fejlesztési koncepciót készítettek számára, amely aztán a későbbiekben pályázatok és beruházások alapjául is szolgálhatott.
Az uniós pályázati rendszerben is akkreditált szállítói és minősített termékkatalógus jött létre, a digitális üzleti megoldások egyfajta virtuális piactereként. Mindez nem pusztán a kiválasztást és beszerzést, de a pályázatokon való indulást, a piaci ár igazolását is jelentősen megkönnyítette. A katalógusban jelenleg több mint 1100 szállító és 3 ezer feletti terméke található.
A Program tehát a kezdete óta eltelt hét évben, elkötelezetten szolgálta a hazai kkv szektor digitális felzárkózását. Ennek a munkának az eredményei kezdenek beérni, az egyik legfontosabb és egyben a historikusan leggyengébb hazai mutató tekintetében jelentősen felgyorsult a javulás üteme. A vállalatirányítási rendszerek terjedése látványosan megugrott a közelmúltban: a KSH 2022-es adatai szerint a 10 főnél nagyobb vállalkozások tekintetében 27%-ra nőtt az ERP használat aránya. Másik fontos eredmény amit nemzetközi kutatások is alátámasztanak, hogy a hazai kkv-k körében népszerű lett a digitalizáció és nőtt a fejlesztési hajlandóság. 2021-ben AZ Európai Beruházási bank digitalizációs indexe szerint magyarország digitális gazdasága a „STRONG” kategóriába került, az uniós átlagot megelőzte a digitális fejlesztési hajlandóság.
A Program 2023. június 30-ától csak a virtuális térben lesz elérhető, a személyes tanácsadás megszűnik, de egy „Chatbot tanácsadó” továbbra is rendelkezésre fog állni, hogy az eddigi és a leendő ügyfeleket tájékoztassa és általános digitalizációs tanácsadást biztosítson . Az ehhez kifejlesztett mesterséges intelligencia által támogatott Chatbot elkészült a közelmúltban készült el és betanítása jelenleg is zajlik.
A Modern Vállalkozások Programjának jelen finanszírozási időszakban történő lezárása azonban korántsem jelenti annak végét. Mind a Kormány, mind a megvalósító szervezetek dolgoznak annak folytatásán a Digitális Megújulás Operatív Program keretében. A fejleményekről és részletekről az MKIK folyamatosan tájékoztatást ad majd, valamint kérjük továbbra is kövessék www.vallalkozzdigitalisan.hu oldalt.
A Programot a szakpolitika is sikeresnek értékelte a június 8-án tartott hivatalos záróeseményen a Várkert Bazárban. Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár közölte: „Akik azt gondolták, ez úri huncutság, a közeljövőben ők maguk fognak jelentkezni a részvételért, mert a feltörő digitális technológiák át fogják szőni a gazdaságot”, abszolút sikernek minősítette az MVP-t, hiszen túljelentkezés volt a programra, a tervezett 8 ezer kkv helyett majdnem a duplája jelentkezett, és több pénzt forgattak meg, mint amennyit terveztek.
Hozzátette, nagyon jól tudja, nehéz felnőtt vállalkozókat meggyőzni arról, hogy tanuljanak újat, de muszáj, mert a fejlődésünk nem is statikus utolérés, hiszen a világ sem ácsorog, és nem is lineárisan fejlődik, hanem inkább exponenciálisan. A digitalizáció hatékonyságát szemléltetve elmondta, „amikor az Amazonnál a bölcsek tanácsa helyett az adatokra és automatizmusokra bízták az ajánlók megírását, 50 százalékkal nőtt a bevétel”.