2025. június 28-án életbe lépett az a jogszabályi csomag, amely alapjaiban alakítja át a digitális szolgáltatások működését Magyarországon. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a szabályozás csupán a weboldalakra vonatkozik, pedig a digitális akadálymentesség valójában a teljes ügyfélkapcsolati és szolgáltatási folyamatot érinti a tájékozódástól a panaszkezelésig – írja cikkében Török Lajos, a Syntegence Corporation magyarországi képviselője.

A digitális térben ma már nem lehet abból kiindulni, hogy a felhasználók egységes csoportot alkotnak. A valóság az, hogy minden harmadik ember tartósan vagy rendszeresen akadályozott valamiben, és időről időre mindannyian megtapasztaljuk az akadályozottság valamilyen formáját. A világ lakosságának mintegy egyhatoda él fogyatékossággal, és nagyjából ugyanennyien vannak közöttünk idősek is, vagyis olyan felhasználók, akik számára a digitális akadályok valós, mindennapi problémát jelentenek.

A digitális akadályok döntő része nem az egyén adottságaiból következik, hanem abból, hogy a környezet nem veszi figyelembe a felhasználók eltérő helyzetét és szükségleteit. Ez a kérdéskör tehát nem korlátozódik egyetlen szűk rétegre: a vállalkozások ügyfélkörének számottevő része érintett, és a szolgáltatásokat gyakran rokonok, barátok vagy segítők használják helyettük vagy velük együtt. Ha egy felület akadálymentes, azt ők is szívesebben használják. Ha viszont nem az, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott szolgáltatást három emberből csupán kettő tudja igénybe venni, ami számottevő forgalom- és bevételkiesést eredményez.

Miért éri meg a digitális akadálymentesség a vállalkozásoknak?

A digitális akadálymentesség nem csupán jogi kötelezettség, hanem üzleti lehetőség is. Az akadálymentességet igénylő felhasználók visszajelzései szinte mindig olyan problémákra mutatnak rá, amelyek az átlagfelhasználók számára is nehézséget okoznak. Ha számukra jól működik egy felület, az a teljes ügyfélkör számára magasabb szintű élményt nyújt. A digitális akadálymentesség tehát nemcsak megfelelés, hanem versenyelőny.

A digitális akadálymentesség a teljes ügyfélutat érinti A jogszabály előírja, hogy minden felhasználónak, ideértve a fogyatékkal élőket, időseket, kognitív nehézségekkel élőket is, akadály nélkül kell tudnia végigjárni a teljes ügyfélutat. Ez a gyakorlatban jóval többet jelent technikai megfelelésnél: konkrét, valós élethelyzetekben gyakran fény derül rá, hogy egy szolgáltatás akkor is használhatatlan, ha papíron minden kritériumnak megfelel. A vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a felhasználói utak, a szolgáltatási környezet és a kommunikáció is fókuszba kerül. Ezek mind olyan területek, ahol a tapasztalt akadálymentességi szakemberek bevonása gyakran elengedhetetlen.

A megfelelés alapja a dokumentáció – a hatóságok már kérhetik

A piacfelügyeleti ellenőrzések jellemzően dokumentumbekéréssel indulnak. A vállalkozásoknak rendelkezniük kell műszaki dokumentációval, megfelelőségértékelési eljárást bemutató dokumentummal és akadálymentességi nyilatkozattal. A hiányosságok pótlása időigényes, és ha nem történik meg, a bírság akár a vállalat előző évi nettó árbevételének 5 százalékát is elérheti. A dokumentáció minősége tehát nem adminisztratív részlet, hanem kockázati tényező.

Az automatizált eszközök korlátai és a dokumentációs kockázat

A vállalkozások gyakran ingyenes automatizált eszközökre támaszkodnak, amelyek azonban a hibák mindössze töredékét képesek feltárni. A valós felhasználói utak, a kontextus és a szolgáltatási környezet megértése nem automatizálható. Ha a kötelező dokumentációban olyan eszköz szerepel, amely köztudottan gyengén teljesít, az komoly kockázatot jelenthet egy ellenőrzés során. A megfeleléshez sokszor olyan szakmai háttér szükséges, amely túlmutat a technikai validátorok világán.

Megfelelő módszertanra és fenntartható folyamatra van szükség

A nemzetközi gyakorlat egyértelmű: az automatizált eszközök csak részleges képet adnak, a manuális vizsgálat elengedhetetlen, a felhasználókkal végzett tesztelés pedig nélkülözhetetlen. A fejlesztési folyamatba integrált („shift-left”) megközelítés a leghatékonyabb, és hosszú távon a legolcsóbb is. A vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy az akadálymentesség nem egyszeri projekt, hanem folyamatos, szakmai támogatást igénylő működés.

A fenntarthatóság kulcsa a governance

A „governance” olyan irányítási és működési keretrendszer, amely biztosítja, hogy az akadálymentesség ne váljon széteső, ad hoc feladattá. Tisztázza a felelősségeket, meghatározza a szabályokat és folyamatokat, és rendszeres ellenőrzést épít be a működésbe. Governance nélkül az akadálymentesség könnyen elvész a napi feladatok között, governance‑szel viszont hosszú távon is fenntartható, mérhető és számonkérhető rendszerré válik.

A dokumentumok, videók és a kommunikáció is a szabályozás része

A jogszabály nem csupán digitális felületekre vonatkozik: érinti a PDF-eket, szerződéseket, tájékoztatókat, videókat is. A dokumentumoknak képernyőolvasóval bejárhatónak kell lenniük, a videóknak pedig speciális felirattal és audionarrációval kell rendelkezniük. Bizonyos esetekben „easy-to-read” verzió biztosítása is kötelező.

Szervezés alatt az első országos digitális akadálymentességi fórum (DAF)

A 2026-os, első digitális akadálymentességi fórum különlegessége, hogy a hatóságok részéről is várhatók meghívottak, akik személyes vagy delegált részvétellel Magyarországon most először ismertetik a hatósági álláspontot a digitális akadálymentesség követelményeiről. Gyakorlati iránymutatást adnak a vállalkozások számára, és megválaszolják az alábbi kérdésbeküldő űrlapon keresztül érkező kérdéseket. Ez példa nélküli lehetőség arra, hogy a vállalkozások első kézből kapjanak választ a jogértelmezéssel és a számonkéréssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseikre. A rendezvényen magyar és nemzetközi akadálymentességi szakértők, valamint jogi és UX szakemberek is jelen lesznek, akik szintén válaszolnak a résztvevők kérdéseire, és hasznos, gyakorlati útmutatást adnak a digitális akadálymentesség megvalósításához és folyamatos fenntartásához. A fórum tematikája a vállalkozások valós igényeire épül.

A rendezvénnyel kapcsolatos további részleteket az egyeztetéseket követően pontosítjuk, és erről tagjainkat haladéktalanul tájékoztatjuk. A rendezvény kezdeményezője a Syntegence nemzetközi szakértői konzorcium, amely több évtizedes amerikai és európai tapasztalattal rendelkezik a digitális akadálymentesség és a megfelelési rendszerek területén. Magyarországi partnereivel, a Magyar Vállalati Compliance Társasággal, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Irodával és az Ergománia Kft.-vel közösen tájékoztatással, jogi és stratégiai tanácsadással, képzéssel, oktatással, akadálymentességi auditok elvégzésével, ütemtervek elkészítésével, modern digitális eszközökkel, valamint igény esetén komplett fenntartható akadálymentes rendszerek kialakításával támogatja a magyar vállalkozásokat.

A Syntegence és a kezdeményezést támogató érdekképviseletek a beérkező kérdéseket közösen továbbítják a hatóságoknak, hogy a fórumra meghívott szakemberek azokra célzott, pontos és jól hasznosítható válaszokat adhassanak. A kérdések anonim módon az alábbi űrlapon keresztül küldhetők be: Anonim kérdésbeküldő űrlap.

(A cikk írója: Török Lajos, a Syntegence Corporation magyarországi képviselője)