Kedvező finanszírozású konstrukciók és vonzó támogatási programok várják a hazai kkv-kat a kormányzat, a KAVOSZ és az érdekvédelmi szervezetek kínálta keretek között, hogy megvalósíthassák fejlesztési elképzeléseiket. Vezető szakemberek és a helyi üzleti szféra képviselői tekintették át a rendelkezésre álló eszköztárat, illetve vetettek számot a helyi cégek kilátásairól a Portfolio és a KAVOSZ gazdasági országjáró körútjának szolnoki állomásán – írja a Portfolió.

A nagy sikerű eseménysorozat ezúttal is a gazdasági élet vezető szereplőit szólította a pódiumra, ahol  dr. Lits József, a VOSZ Ellenőrző Bizottságának és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezetének elnöke, valamint dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjét követően az előadók egymás után mutatták be a kis- és középvállalatok fejlődését lényegesen javítani képes eszközöket.

Így mindjárt az elején a Széchenyi Kártya Programban elérhető kedvező kamatozású hitelekről esett szó. Az érdeklődés idén is nagy, csak az első negyedévben 290 milliárd forint értékben 9 ezer szerződést kötöttek, amelyek több mint 70%-a vidéken jött létre, mondta el Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója.

A népszerűségi listán nem meglepő módon előkelő helyen szerepel a március 1-jétől 10 évre immár fix 3%-on elérhető beruházási hitel, amely megemelt 500 millió forintos hitelkerettel igényelhető. Ezen belüli is különös figyelemre tarthatnak számot az ún. „zöld beruházási hitelek”, ez esetben ugyanis már 1,5%-os kamattal vehetők igénybe források.

A likviditási hitelek ugyanakkor 4,5%-os kamattal mennek. „Miközben a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság között egyensúlyra van szükség, a növekedés szempontjából kulcskérdés a hitelezési aktivitás ösztönzése” – mutatott rá Krisán László. A KAVOSZ maga is kiveszi a részét a tehervállalásból: a 3,5%-os fix kamat fél százalékos csökkentésének ötödét vállalta magára, a maradék 0,4%-os kedvezmény a bankszektornak köszönhető. „Célunk, hogy ennek eredményeképpen 300 milliárd Ft többlet hitelvolumen jelenjen meg” – jelentette ki a KAVOSZ vezérigazgatója.

Magyarország rendelkezik az EU egyik legfejlettebb digitális infrastruktúrájával, azonban a magyar vállalkozások általános digitalizációs szintje viszonylag alacsony az EU többi tagállamához képest. Ezért is fontosak az olyan digitalizációs programok, mint a DIMOP Plusz, amely országosan, illetve adott esetben célzottan egy-egy hátrányos helyzetű térségben nyújtanak lehetőséget a helyi cégek felzárkózására – mondta el előadásában Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára.

A gazdasági fellendüléshez nagyban hozzájárulhat a Demján Sándor Program keretében megvalósuló beruházások, ami eddig is óriási érdeklődés mellett zajlott, és előreláthatólag május 20-án újabb 155 milliárdos, a finanszírozási igényt tanácsadással és vissza nem térítendő támogatással ötvöző termékkel bővül.

Az EXIM hónap elején meghirdetett Jövő Exportőrei Forgóeszközhiteleire szintén villámgyorsan lecsaptak a cégek, ami visszaigazolja a minisztériumi felmérések eredményét, miszerint a hazai vállalkozások jelenleg a belföldi keresletélénkülés helyett a külföldi piacok felfutásában bíznak inkább. „A külpiacokon új nemzeti bajnokokra lesz szükség” – emelte ki Lukács Zsuzsanna.

Hatalmas probléma, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitális intenzitása a 2010-es években az EU rangsor legvégén tanyázott. Örvendetes ugyanakkor, hogy az utóbbi években látványos felzárkózás indult el, nagyban köszönhetően egyebek mellett a Modern Vállalkozások Programjának (MVP) és egyéb kormányzati intézkedéseknek, mutatott rá Koleszár Péter, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati- és tanácsadási koordinátora. A fejlődést azonban fenn kell tartani, így továbbra is cél a hazai kkv-k szemléletformálása, valamint azok digitális eszközök bevezetésére történő ösztönzése. „Az MVP2.0 számos eszközzel, így digitális kkv pontokkal, rendezvényekkel, szemléletformáló tartalmakkal, testre szabott digitális helyzetelemzésekkel, valamint megbízható IT szállító és termékkatalógusokkal segíti a hazai vállalatokat ezen az úton” – mondta Koleszár Péter.

A VOSZ is igyekszik támogatást nyújtani a kkv-k digitalizációs felzárkózásához, amely időközben a KAVOSZ-on keresztül a legjelentősebb kkv finanszírozóvá vált 40 ezer szerződött hitellel és 1250 milliárd forint értékű finanszírozással, mondta Ádám Imre, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetének elnöke.

A szervezet ezen túl is egy sor tervvel készül, úgy mint:

• Induló vállalkozások támogatása célzott támogatásokkal, mentorálással és digitális fejlesztésekkel
• Beszállítóvá válási program a KKV-k piacra lépésének és stabil partnerekké válásának támogatásával
• Gyakorlati digitális és AI képzés tagok számára
• Irodahálózat fejlesztése
• Energiaközösség építése

Pénzes Norbert, az Energiaügyi Minisztérium projektmenedzsere a DIMOP Plusz keretében elérhető európai uniós pályázati konstrukciókról szólva elmondta: számos területen kínálkozik nagyszerű lehetőség a mikro-, kis- és középvállalatok számára. A Dimop Plusz számos vállalati digitalizációs konstrukciót kínál. Így például országosan a nagyon alacsony és alacsony digitális intenzitással rendelkező mikro-, kis- és középvállalatok közel 30 milliárdos keret erejéig egyenként 3 és 20 millió forint közötti összeget igényelhetnek, ahol a visszatérítendő támogatás 50%-ban vissza nem térítendővé válhat.

A magyar gazdaság általános állapotáról szólva Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője kiemelte, hogy a fogyasztás ugyan lehetne erősebb, a növekedést azonban alapvetően a beruházások zuhanása és az export gyengélkedése fékezi. A beruházások kapcsán kiemelte, hogy azokból csak látszólag van sok: valójában drága és nem okos, ahogy az utóbbi időben megvalósultak. Az infláció hosszú árnyéka a reálbéremelkedés ellenére hat, erre jön rá még egy halom negatív tényező, a vámháború pedig tovább fokozza a bizonytalanságot. A ciklikus tényezők enyhülése segítheti a gazdaság rövid távú élénkítését, de a 2020-as évek veszélyesebb terep, a kockázatokat érdemes minimalizálni – összegzett a szakember.

A körút a további állomásokon folytatódik:

• május 20., Nyíregyháza
• május 21., Győr
• május 21., Székesfehérvár