Az európai vállalkozások 99 százalékát kitevő kkv-k alapvető szerepet töltenek be Európa zöld és digitális átállásában, de az elmúlt évek számos válsága miatt továbbra is kiszámíthatatlansággal és volatilitással szembesülnek. A javasolt intézkedések rövid távú támogatást nyújtanak, hosszú távon növelik a kkv-k versenyképességét, és az egységes piac egészét tekintve erősítik a méltányosságot az üzleti környezetben – olvasható a Bizottság közleményében.

„Az elmúlt években a világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja megnehezítette a kisvállalkozások életét. Fokoznunk kell a kkv-knak nyújtott támogatásunkat. Könnyíteni szeretnénk a helyzetükön, több levegőt biztosítva számukra a túléléshez és a boldoguláshoz. Ma olyan szabályokat terjesztünk elő, amelyek biztosítják a kisvállalkozások időben történő kifizetését, csökkentik a papírmunkát és egyszerűsítik az adóterheket. A tehetségekhez és a finanszírozáshoz való hozzáférés szintén segíteni fogja ezeket a vállalkozásokat abban, hogy digitálisabbá és környezetbarátabbá váljanak” – mondta Věra Jourová alelnök.

„Mivel a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-knak minden olyan tagállamban adót kell fizetniük, ahol állandó telephellyel rendelkeznek, több különböző szabályrendszert kell követniük. Az e szabályoknak való megfelelés költsége a forgalmuk 2,5 százalékát teszi ki – olyan pénzről van szó, amely nem fordítható új alkalmazottak befektetésére vagy felvételére. A mai napon ezért azt javasoltuk, hogy a más tagállamokban állandó telephellyel rendelkező kkv-knak legyen lehetőségük arra, hogy csak egyetlen, a központi irodájuk szerinti adóhatósággal kelljen együttműködniük. Az ebből eredő megtakarítások és egyszerűsítések több kkv-t fognak ösztönözni a nemzeti határokon átnyúló terjeszkedésre, ami több munkahelyet teremt az európaiak számára” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

„A Bizottság kkv-támogató eszközeivel és 2027-ig a kkv-knak szánt több mint 200 milliárd euró összegű uniós finanszírozással támogatja a kisvállalkozásokat valamennyi ipari ökoszisztémában, a turizmustól az űriparig. A mai napon átfogó intézkedéscsomagot terjesztünk elő a kkv-k támogatására. Egyszerűsítjük az adózási szabályokat, csökkentjük a szabályozási terheket és fejlesztjük a készségeket. A késedelmes fizetésekre vonatkozó szabályok ambiciózus felülvizsgálata méltányosabb üzleti környezetet teremt a kkv-k számára az egységes piac egészében. Ez reziliensebbé teszi a kisvállalkozásokat, és segít nekik megbirkózni a kihívásokkal teli időkben” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.

Fizetési határidő: maximum 30 nap

Különösen a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló új rendelet foglalkozik a fizetési késedelmek tisztességtelen gyakorlatával, amely negatívan befolyásolja a kkv-k pénzforgalmát, valamint az ellátási láncok versenyképességét és rezilienciáját. Az új szabályok hatályon kívül helyezik a késedelmes fizetésekről szóló 2011-es irányelvet, és egy rendelettel váltják fel. A javaslat szigorúbb, 30 napos maximális fizetési határidőt vezet be, megszünteti a kétértelműségeket, és orvosolja a jelenlegi irányelv joghézagait. A javasolt szöveg biztosítja a felhalmozott kamatok és kártérítési díjak automatikus megfizetését, és új végrehajtási és jogorvoslati intézkedéseket vezet be a vállalkozások rossz fizetőkkel szembeni védelme érdekében.

„Központi iroda szerinti adórendszer”

A kkv-kra vonatkozó, központi iroda szerinti adórendszer lehetővé teszi az állandó telephelyeken keresztül határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k számára, hogy egyetlen adóhatósággal – a központi irodájuk szerintivel – legyenek kapcsolatban ahelyett, hogy több adórendszernek kellene megfelelniük.Ez a javaslat növelni fogja az adórendszer kiszámíthatóságát és a méltányosságot, csökkenteni fogja a megfelelési költségeket és a piaci torzulásokat – amelyek mind befolyásolják az üzleti döntéseket –, miközben minimálisra csökkenti a kettős adóztatás és az adóügyi viták kockázatát. A megfelelési költségek várható csökkenése várhatóan mindenekelőtt a beruházásokat és a határokon átnyúló terjeszkedést fogja előmozdítani az EU-ban. A különböző tagállamokban működő kkv-k teljes mértékben ki tudják majd használni a letelepedés szabadságát és a tőke szabad mozgását anélkül, hogy szükségtelen adózási akadályok gátolnák őket.

További intézkedések

Emellett a kkv-segélycsomagról szóló bizottsági közlemény számos nem jogalkotási intézkedést javasol a kkv-k támogatására és gazdasági potenciáljuk teljes körű kiaknázásának biztosítására:

• Uniós kkv-követ kinevezése, aki iránymutatást és tanácsadást nyújt a Bizottságnak a kkv-kkal kapcsolatos kérdésekben, és külső szinten is képviseli a kkv-k érdekeit. Az uniós kkv-követ közvetlenül az elnöknek tesz jelentést (miközben a belső piacért felelős biztosnak is beszámol a szolgálatai által támogatott, kkv-kkal kapcsolatos tevékenységekről), és részt vesz a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek a főigazgatóságokkal folytatott, a kkv-kra potenciálisan jelentős hatást gyakorló kezdeményezésekről szóló meghallgatásain. A Bizottság a kkv-k kísérletezésének és innovációjának előmozdítása érdekében elő fogja segíteni a szabályozói tesztkörnyezetek használatát is.
• A kkv-kra vonatkozó adminisztratív eljárások és jelentéstételi követelmények egyszerűsítése: a Bizottság 2023 végéig elindítja az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszerét (az egységes digitális kapu részeként), lehetővé téve a kkv-k számára, hogy az egységes piacon anélkül folytassák le az adminisztratív eljárásokat, hogy újra be kellene nyújtaniuk a szükséges dokumentumokat. A Bizottság egyszerűsíteni és digitalizálni fogja a nehézkes eljárásokat, például a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat (többek között a szociális biztonsági jogokról szóló úgynevezett A1 dokumentumot). Emellett a Bizottság a nyár előtt tett kezdeti lépésekre fog építeni a jelentéstételi kötelezettségek 2023 márciusában bejelentett 25 százalékos csökkentése érdekében, és az elkövetkező hetekben további javaslatokat fog tenni, valamint intézkedéseket fog hozni az ilyen terhek szisztematikus feltérképezésére és az elkövetkező évekre vonatkozó célzott racionalizálási tervek kidolgozására.
• A kkv-k számára elérhető beruházások növelése a 2027-ig tartó különböző uniós finanszírozási programok keretében a kkv-k rendelkezésére álló több mint 200 milliárd eurón felül. Az InvestEU kkv-keretének sikerére építve a Bizottság ösztönzi az ezen kereten belüli, a nemzeti részalapokhoz történő tagállami átcsoportosításokat, és biztosítja, hogy az InvestEU új, célzott Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) keretében javasolt 7,5 milliárd euró összegű uniós garancia egy része a kkv-k számára is rendelkezésre álljon. Egy egyszerű és szabványosított módszertan fogja segíteni a kkv-k fenntarthatósági témákról való jelentéstételét, megkönnyítve ezáltal a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférést.
• A kkv-k igényeinek megfelelő képzett munkaerő fejlődésének lehetővé tétele, továbbra is támogatva az európai készségfejlesztési paktum keretében létrehozott nagy készségfejlesztési partnerségek által biztosított képzési tevékenységeket, valamint egyéb olyan támogató kezdeményezéseket, amelyek célja a készségek megfeleltetése a kkv-k európai munkaerőpiaci igényeinek.
• A kkv-k fogalommeghatározásában szereplő jelenlegi határértékek 2023 végéig történő felülvizsgálata, egy harmonizált fogalommeghatározás kidolgozása, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó bizonyos kötelezettségek esetleges kiigazítása révén, hogy a kkv-k teljes mértékben kibontakoztathassák gazdasági potenciáljukat.