„Idén a munkáltatók számára valójában nem az a kérdés, hogy kell-e béremelést adni, hanem az, hogy hogyan lehet azt fenntarthatóan és stratégiai alapon megtenni” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a kutatás végző Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók szekció elnöke. Hozzáteszi: az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar munkaerőpiac újra erősödő versenybe lépett, és a versenyképes bérezés ma már alapfeltétel, nem versenyelőny.

Stratégiai fordulópont: differenciált béremelés nélkül nincs megtartás

A 2026-ban a magyarországi vállalatok döntő többsége aktívan reagál a folyamatosan változó gazdasági és munkaerőpiaci környezetre. A cégek 84 százaléka már végrehajtott vagy beütemezett béremelést. „A legjellemzőbb továbbra is a 3–5 százalékos, inflációkövető bérfejlesztés, amit a válaszadók közel fele alkalmaz, míg 28 százalék már ennél magasabb, 6–9 százalék közötti emelést is beépített bérpolitikájába. A kétszámjegyű béremelés továbbra is ritka, ami jól mutatja a vállalatok óvatos, ugyanakkor szükségszerűen reakcióalapú bérgazdálkodását” – tájékoztat a szakértő.

A béremelési döntéseket leginkább az infláció befolyásolja: a HR-vezetők 60százalék-a jelölte meg elsődleges tényezőként, amelyet a munkaerő-megtartás iránti kényszer (43 százalék) és a piaci összehasonlító adatok figyelése (37 százalék) követ. Egyre több szervezet alkalmaz differenciált bérfejlesztési megközelítést is, ahol a béremelés mértéke már nem egységes, hanem munkakör-, teljesítmény- vagy hiányszakma-specifikusan változik.

A hazai vállalatok erősödő bérversenyről számolnak be

A válaszadók 70 százaléka magas vagy kritikus szintű munkaerőpiaci bérnyomást érzékel jelenleg a munkaerőpiacon. A cégek többségének kompenzációs stratégiáját tehát nemcsak az infláció, hanem egyre inkább a versenyképes bérezés fenntartása alakítja. A pénzügyi fenntarthatóság ugyanakkor továbbra is megkerülhetetlen kérdés. A vállalatok 62 százaléka magas vagy kritikus kihívásként tekint arra, hogy a bérfejlesztéseket összehangolja a költségkeretekkel. Ezzel együtt a teljesítmény objektív mérése és a teljesítményalapú differenciálás beépítése is nehézséget okoz sok szervezet számára, ami lassítja a komplexebb és igazságosabb bérezési rendszerek kialakítását.

Óriási szakadék a felkészültségben: minden második cég késésben van a bértranszparenciával

A bértranszparenciát a cégek többsége szükségesnek tartja, azonban sokan kockázatosnak is érzik, különösen a belső bérfeszültségek kezelése és a munkavállalói kommunikáció miatt. Miközben a vállalatok több mint fele már dolgozik a bérsávokon, a gyakorlatban még jelentős eltérések látszanak a felkészültség szintjében. 24 százalék még egyáltalán nem kezdett el készülni az irányelv előírásaira, 38 százalék pedig a jogi megfelelés előkészítésén dolgozik. „A vállalatok többsége jelenleg strukturális és jogi oldalról közelíti meg a felkészülést, míg a vezetői edukáció és a szervezeti kultúra támogatása még kevésbé hangsúlyos. A bértranszparencia bevezetése hatalmas kihívás lesz a következő 12–18 hónapban, de egyben lehetőség is arra, hogy a hazai HR-szféra magasabb szintű transzparenciát és bizalmat építsen ki” – mutat rá a Jobtain ügyvezetője.

Cafeteria-stop 2026-ban: a cégek 67 százaléka befagyasztotta a kereteket

A juttatási rendszerek területén a cafeteria továbbra is stabil, de nem bővülő elem. A cégek 67 százaléka 2026-ban nem emelt cafeteria keretösszeget, és csupán 16 százalék számolt be növelésről. A juttatási elemek között a SZÉP-kártya fölénye tovább erősödik, 78 százalékos alkalmazásával toronymagasan az első helyen áll. Mellette az utazási támogatás (43 százalék) és a sport- és kulturális programok támogatása (37 százalék) jelenik meg számottevő arányban. A vállalatok kétharmada szerint a cafeteria fontos vagy közepesen fontos megtartási eszköz, ugyanakkor szerepe egyre inkább kiegészítő jellegű az alapbérhez és a teljesítményalapú ösztönzőkhöz képest.

Béremelés mellett rendszerszintű megújulás

Összességében a Jobtain 2026-os kutatása azt mutatja, hogy a magyar vállalatok kompenzációs gyakorlata gyors ütemben alkalmazkodik egy olyan gazdasági környezethez, ahol egyszerre kell fenntartani a versenyképességet, biztosítani a transzparenciát, és kezelni a munkavállalói elvárások gyors változását. „Az egyik legfontosabb tanulság azonban az, hogy a béremelés önmagában már nem elég.  A legfontosabb kérdés, amit 2026-ban minden cégvezetőnek fel kell tennie, hogyan lehet egyszerre növelni a munkavállalói elégedettséget, biztosítani a versenyképes bérezést és megfelelni az új európai szabályozásnak úgy, hogy közben a szervezet fenntartható marad?” – összegez Mihályi Magdolna. Kiemeli: a következő időszakban a nyitottság, az adatvezérelt döntéshozatal és a transzparencia lesznek azok a stabil alapok, amelyekre a magyar vállalatok sikeresen támaszkodhatnak.