Az idei első ülésen Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár elnökként kezdte meg munkáját. Hangsúlyozta, a testület korábbi törekvései változatlanul folytatódnak, ami kiemelten fontos a vállalkozások évében, hiszen a fekete- és szürkegazdaság visszaszorításából származó többletadóbevételek közvetetten a tisztességes vállalkozásokat is támogatják. Emellett kiemelte a NAV nélkülözhetetlen szerepét, amely hatékony ellenőrzési és kockázatelemzési tevékenységével hozzájárul a gazdaság fehéredéséhez – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az elmúlt években Magyarország jelentős eredményeket ért el a gazdaságfehérítés terén. Míg 2010-ben az áfarés elérte a 22,3 százalékot, addig a legfrissebb adatok alapján ez alig több mint 2,3 százalékra csökkent. Ezzel Magyarország –Írországhoz és Portugáliához hasonlóan – azon Európai Uniós országok közé tartozik, ahol a potenciális áfabevételek csupán kis hányada nem kerül beszedésre. Ezzel szemben az Európai Unió átlaga jelenleg 8-9 százalék körül alakul, és több olyan ország is van, ahol a potenciális áfabevételek közel egynegyedét nem tudja beszedni az adóhatóság.

A hazai sikeres gazdaságfehérítő intézkedések több pillérből álltak: az online pénztárgépek lehetővé tették, hogy a NAV valós időben nyomon kövesse a kiskereskedelmi tranzakciókat, míg az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer átláthatóvá tette a közúti árufuvarozást, csökkentve az illegális kereskedelem lehetőségét. A gazdaságfehérítő intézkedések részeként 2018. július 1-jén debütált és 2021 elejére teljeskörűvé vált a NAV online számlarendszere. Az online számla – amellett, hogy segíti a jogkövető vállalkozásokat – több százmilliárd forinttal javította az adóbefizetési fegyelmet. A bevételi adatok tanúsága szerint az online számlarendszernek tulajdonítható többletbevétel jelentősen hozzájárult az adócsökkentésekhez. Az online számlaadat-szolgáltatásnak köszönhetően a NAV real-time adatokkal rendelkezik a vállalkozások gazdasági ügyleteiről. Emellett a NAV az utóbbi években megerősítette kockázatelemzésen alapuló ellenőrzésre kiválasztási gyakorlatát, amely adatvezérelt megoldásokkal segíti a szabályszegők kiszűrését és az adócsalások visszaszorítását.

A bizottság az elmúlt években több ízben foglalkozott a székhelyszolgáltatás és a feketegazdaság összefüggéseivel. A testület ajánlásaira is figyelemmel módosult 2021-ben a székhelyszolgáltatókra vonatkozó szabályozás az adóigazgatásban. A szabályozás szigorítása, a székhelyszolgáltatók nyilvántartásba vétele és az ellenőrzések fokozódása biztosította a gazdasági környezet nagyobb átláthatóságát és jogszerűségét. A székhelyszolgáltatás továbbra is lehetőség marad a vállalkozások számára, különösen azoknak, amelyek képesek betartani a szigorúbb szabályokat és együttműködni a szolgáltatóikkal a jogszabályoknak megfelelően.

A NAV évek óta hatékonyan lép fel a csalások ellen, amely magában foglalja a szorosabb ellenőrzéseket, a jogsértő vállalkozásokkal szembeni gyors reakciókat és az adóbevételek biztosítását. Az utóbbi időszak egyik legnagyobb volumenű ellenőrzési eljárása a gázkereskedelemhez kapcsolódó csalárd, határon átnyúló láncolatok feltérképezését eredményezte, ahol azonban a NAV hatékony fellépésének köszönhetően a csalók leleplezése mellett több mint 20 milliárd forint biztosítását is sikerült elérni. Ez az eset azt mutatja, hogy a legmodernebb eszközök mellett is szükség van arra, hogy figyeljük az aktuális trendeket és megfelelően értékelni tudjuk a rendszerek által biztosított adatokat. Ennek érdekében a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottság áttekintette az áfacsalások leggyakoribb formáit, a felderítésükhöz szükséges intézkedéseket és javaslatokat. A tanulságok alapján pedig javaslatot tesz a további szükséges intézkedésekre és jogszabálymódosításokra.

A bizottság és a kormány célja a jövőben is az, hogy fenntartható módon csökkentsék az adóelkerülést, növeljék az átláthatóságot, és támogassák a tisztességes gazdasági szereplőket. A gazdaság további fehéredése az adóbevételek emelkedését vonja maga után, amely lehetőséget teremthet a jövőbeni adócsökkentésekre, erősítve ezzel a magyar vállalkozások versenyképességét.