A VOSZ elnöke előadásában visszatekintett az elmúlt 5 év gazdasági, gazdaságpolitikai fejleményeire, elemezte ezek hatását a hazai vállalkozásokra, mint a Covid, az energiabiztonság, az ukrán-orosz háború, a recesszió, és a legfrissebb eseményként az Amerikai Egyesült Államok új intézkedései, mint a VÁM-ok bevezetése, amelyek befolyásolják a hazai gazdaságot is. „2022 óta nincs számottevő gazdasági növekedés, az idei első negyedévben is csökkenő GDP-t mértek az intézetek, és hiába az idén már elinduló kisebb mértékű belső fogyasztásnövekedés, a VOSZ Barométer is azt mutatja, a hazai kis- és középvállalkozások egyelőre nem, vagy csak nagyon óvatosan fejlesztenek, vállalnak beruházásokat, ez pedig nem jó” – mondta Eppel János. Utalt arra is, hogy a VOSZ Barométer eddigi kutatási eredményei szerint a hazai vállalkozások legfőbb problémának a megrendelések hiányát, a gyorsan változó gazdaságpolitikai irányítást és szabályozást, valamint a szakképzett munkaerő hiányát említették.
„Ezzel együtt a VOSZ nemrégiben elindított beszállítói programjában is kijött, hogy a hazai kkv-k termelékenysége alacsony, kevés a kkv-k száma, és rendkívül sok a mikrovállalkozás” – tette hozzá a VOSZ elnöke, aki javaslatokat is megfogalmazott a jelenlévő vállalkozóknak. Eppel János az olcsó munkaerő alapú tevékenység helyett a hazai kkv-k termelékenységének fokozására hívta fel a figyelmet, valamint a digitalizációra, a mikrovállalkozások fúziójára, a piaci diverzifikációra, nemkülönben a vállalkozói szemléletváltásra. „Ezekben a kérdésekben partner a VOSZ, segítjük, támogatjuk a hazai vállalkozásokat, mert nem elég a pénzügyi tőke, ha nincs mögötte megújulás, modernizálás, termelékenység-növelés” – emelte ki.
A rendezvényen dr. Zagyi Nándor részletesen bemutatta a Szigetvári Szulejmán Türbe Kulturális-Turisztikai Központ projektet, amely jelentős idegenforgalmi desztináció lehet a következő évtizedekben Szigetváron és térségben. (Ebben a cikkben többek között dr. Pap Norbert, 2024-ben Baranya Vármegyei Prima Díjas egyetemi tanár is nyilatkozik a kutatásról.)
A Pécsi Tudományegyetem főépítésze beszámolt a nemrégiben tervezési szakaszba került, Nyugat-Pécs, Pellérd és Bicsérd mellett létesítendő ipari parkkal kapcsolatos legfrissebb információkról. Csaba Ders kontextusba helyezte a régiót, ugyanis előzetesen már megvizsgálták az egyetem szakemberei, az Universitas Ipari Park felépítése és működése milyen gazdaságfejlesztési, munkaerőpiaci és szociológiai hatással lesz várhatóan az egész dél-dunántúli régióra. A jelentősebb mértékű nagyvállalatok betelepülésével a várható fejlesztések Pécs mellett Kaposvár és Szekszárd, sőt, például munkaerőpiaci területen akár Eszék munkavállalóira és vállalkozásaira is pozitív hatást gyakorolhat. „A Dél-Dunántúl nem periférikus régió, ellenkezőleg egy növekedési centrum, amely közeli kapcsolatban van a Balkánnal, a szomszédos európai uniós tagállamokkal, és természetesen Budapesten keresztül az északi országokkal is” – hívta fel a figyelmet az egyetem főépítésze. Csaba Ders arról is beszélt, hogy az új, 600 hektárnyi ipari park tervezési folyamatai megkezdődtek, a közlekedési fejlesztések előrehaladott tervezési szakaszban vannak.
Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor a témáról, valamint a térség gazdaságfejlesztési lehetőségeiről, amelyen részt vett Gál É. Beáta, a VOSZ kommunikációs és marketing igazgatója, dr. Zagyi Nándor, Csaba Ders, valamint dr. Kia Goolesorkhi egyetemi docens, a TIIPS4 WELLBEING Platform elnöke. A beszélgetést Siptár Dávid, a Pécsi Tudományegyetem innovációmenedzsment és gazdaságkapcsolati igazgatója moderálta. A beszélgetésen elhangzott, hogy a régió kitörési pontja nemcsak az ipari parkba érkező vállalkozások gazdaságélénkítő hatása, hanem a térségben rendkívül gazdag wellbeing-szolgáltatások elérhetősége is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ipari parkon keresztül beáramló tőke multiplikatív hatása sok lehetőséget tartogat a régió vállalkozásainak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a helyi vállalkozásoknak sokkal jobban kellene építeniük a Pécsi Tudományegyetemre érkező külföldi diákokra, kapcsolatrendszerükre, nyelvtudásukra.
