A 2025-ös VOSZFESZT-en Marosi László, a VOSZ Budapesti és Pest vármegyei Regionális Szervezet elnöke mutatta be a kutatás eredményeit, amelyek meglepő képet festenek a hazai vállalkozói szféra AI-felkészültségéről és attitűdjéről – írja blogbejegyzésében a voszport.hu.

Nem félelem, hanem gyakorlati akadályok hátráltatják a fejlődést

A kutatás egyik legpozitívabb megállapítása, hogy a vállalkozók munkatársainak 82 százalékánál nincs jelentős félelem az AI eszközökkel szemben. Ez az alapvető nyitottság kiváló talajt biztosítana a technológia térnyeréséhez, ám a valódi akadályok egészen máshol keresendők:

• Szakértelem hiánya – a válaszadók elsöprő többsége, 88 százaléka ezt jelölte meg fő problémának
• Informatikai felkészületlenség – számos vállalkozásnál még az alapvető digitális képességek is hiányoznak
• Pénzügyi korlátok – a válaszadók több mint felénél jelentős gátló tényező
• Adatvédelmi bizonytalanság – sokan nem látják tisztán, milyen adatokat kezelhetnek biztonságosan

Ezek a kihívások önmagukban nem leküzdhetetlenek – megfelelő képzési programokkal és támogató háttérrel könnyen orvosolhatók lennének. A valódi probléma az, hogy miközben a nyitottság megvan, a tényleges cselekvés gyakran elmarad.

Aggasztó tudásbeli hiányosságok és minimális alkalmazás

A felmérés talán leginkább elgondolkodtató eredménye a tudásszint és a gyakorlati alkalmazás közötti szakadék. A válaszadók túlnyomó többsége, 92 százaléka legfeljebb közepes szinten ismeri az AI eszközöket, miközben a tényleges használat még ennél is riasztóbb képet mutat:

• A megkérdezettek háromnegyede alig vagy egyáltalán nem használ mesterséges intelligenciát a napi működésben
• Még az alapvető nyelvi modellek ismerete is hiányos a legtöbb vállalkozásnál
• A lemaradás így napról napra nő, ami veszélyes spirálba sodorhatja a felzárkózni képtelen cégeket

Ez a digitális szakadék különösen aggasztó, hiszen az AI-technológiák exponenciálisan gyorsuló ütemben terjednek. Aki most kimarad, annak később sokkal nehezebb lesz felzárkóznia.

Reális elvárások – a vállalkozók pontosan látják a lehetőségeket

A kutatás biztató jele ugyanakkor, hogy a hazai kkv-k vezetői tisztában vannak a technológia valódi értékével. A megkérdezettek közel 90 százaléka konkrét üzleti lehetőségként és hatékonyságnövelési eszközként tekint a mesterséges intelligenciára. Az elvárások között első helyen szerepel:

• A munkafolyamatok optimalizálása és felgyorsítása
• Költségek csökkentése (amit a válaszadók több mint fele kiemelten fontosnak tart)
• Piaci pozíció erősítése – a vállalkozók 80 százaléka szerint az AI bevezetése közvetlenül befolyásolja versenyképességüket

Érdekes módon a munkaerő kiváltása csak másodlagos szempont – a válaszadók mindössze negyede tekint erre prioritásként. A magyar vállalkozók tehát nem elbocsátásokban, hanem a meglévő csapatuk hatékonyabbá tételében gondolkodnak, ami hosszú távon is fenntartható stratégia.

Azonnali képzési igény – de a megfelelő formában

A felmérés egyik legfontosabb gyakorlati tanulsága az azonnali tudásbővítés iránti rendkívül erős igény. A vállalkozók elsöprő többsége, 88 százaléka kifejezetten szeretne képzésben részesülni, ráadásul több mint felük „azonnal, rögtön” – ami egyértelműen sürgető jelzés a képzőintézmények és szakmai szervezetek felé.

A képzési preferenciák is kristálytisztán kirajzolódnak:

• Gyakorlati technikai tudás (különösen a promptolási technikák és alapvető kezelési ismeretek)
• Rövid, moduláris, digitálisan bármikor elérhető tananyagok
• Rugalmas, saját időbeosztáshoz igazítható tanulási forma
• Munkakör-specifikus, célzott képzések – hiszen más-más ismeretekre van szüksége egy könyvelőnek, egy marketingesnek vagy egy cégvezetőnek

Ezek az igények egyértelműen mutatják: nincs helye az általános, „one-size-fits-all” megközelítésnek az AI-képzésekben. Személyre szabott, célzott és gyakorlatias oktatásra van szükség.

A halogatás luxusa már nem megengedhető

A kutatás talán legfontosabb üzenete, hogy az AI bevezetése nem opcionális és nem halasztható tovább. Hasonlóan a közösségi média térhódításának kezdeti időszakához, itt is érvényes a szabály: aki kivár és a „biztos” megoldásokra vár, az menthetetlenül lemarad.

A versenyelőny megszerzéséhez azonnali cselekvésre van szükség – képzésekre, szakértői támogatásra és fokozatos, de határozott bevezetési stratégiára. A jó hír, hogy a nyitottság és a tanulási hajlandóság már megvan a hazai kkv-k körében, így a szükséges alapok adottak a sikeres digitális átálláshoz.